
A szájüregi rák az ajak belső felszínét, az orca nyálkahártyáját, a nyelv elülső kétharmadát, a kemény szájpadot, a nyelvcsapot, a fogínyt, szájtornácot, a szájfenéket érintő daganatok összefoglaló neve. tünetei eleinte meglehetősen hétköznapiak lehetnek, ezért sokszor félrevezetik a pácienseket, akik ártalmatlan problémának hiszik az elváltozásokat. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen jelekre kell figyelnünk, és mikor érdemes orvoshoz fordulnunk.
Ezeket a rosszindulatú elváltozásokat leginkább a sejtek DNS-ében bekövetkező genetikai hibák okozzák, például a p53 gén mutációja, az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) túlzott aktivitása, illetve a ciklooxigenáz-2 (COX-2) fokozott expressziója. Emellett számos egyéb, ritkább génhiba is szerepet játszhat.
Ezek a mutációk a sejtek kontrollálatlan szaporodását váltják ki, így alakul ki maga a daganat.
Ugyanakkor ezek mellett a genetikai tényezők mellett fontosak a környezeti és életmódbeli kockázatok is. Közismert, hogy a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás jelentősen fokozza a szájüregi rák kialakulásának esélyét.
Emellett fontos kiemelni, hogy a nem megfelelő szájhigiénia, a krónikus mechanikai irritáció (például rosszul illeszkedő fogpótlások miatt) és a humán papillomavírus (HPV) fertőzés szintén növeli a betegség kialakulásának valószínűségét. A szájüregi daganatok számának jelentős szaporodása, a fiatalabb korosztályban történő erőteljes növekedése a HPV infekciók gyakoriságának következménye, ezért szükséges hangsúlyozni, hogy a HPV oltás nem csak a fiatal lányok, hanem a fiúk egészségének megőrzése szempontjából fontos.
A szájüregi rákok többsége laphámrák (squamous cell carcinoma), amely a szájüreg nyálkahártya laphám sejtjeiből fejlődik ki. Ez egy gyakoribb forma, amely erősen kapcsolódik a dohány- és alkoholfogyasztáshoz.
Azonban mindenképp fontos megemlíteni, hogy létezik egy ritkább altípus, mégpedig az adenokarcinóma, amely mirigyes szövetekből ered, és gyakran más molekuláris jellemzőket mutat. Emellett még ritkább, de talán még veszélyesebb a nyálkahártyából kiinduló festéksejtes daganat, a melanoma, ami ebben a lokalizációban is előfordulhat.
Ezek altípusok eltérően viselkedhetnek – például az agresszivitásban vagy a terjedési mintázatban mutatkozhatnak különbségek –, ezért a kezelési tervnek mindenképpen figyelembe kell vennie az adott szövettani típus sajátosságait.

A szájüregi rák tünetei eleinte sokszor ártalmatlan elváltozásokra hasonlítanak, például aftára vagy egyszerűbb ínygyulladásra.
Azonban ha a következő tünetek több mint két hétig fennállnak, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni:
A felsorolt jelek bármelyikének észlelésekor célszerű mihamarabb felkeresni egy szájsebészt vagy fül-orr-gégész szakembert.
Azt mindenképp érdemes hozzátenni, hogy a rendszeres fogorvosi ellenőrzések nemcsak a fogak állapotának megőrzése miatt fontosak – sokkal komolyabb szerepük is van.
Egy nagyszabású amerikai kutatás szerint azoknál, akik évente legalább egyszer elmennek fogorvoshoz, 3,24-szer kisebb az esélye annak, hogy előrehaladott stádiumban diagnosztizáljanak náluk daganatos elváltozást, mint azoknál, akik ritkán vagy egyáltalán nem járnak szűrésre.
A diagnózis felállítása általában fizikális vizsgálattal kezdődik, mely során az orvos alaposan megvizsgálja a szájüreget.
Gyanú esetén biopsziát végeznek, amely szövettani mintavételt jelent, ezzel egyértelműen igazolható vagy kizárható a rosszindulatú folyamat. Emellett képalkotó eljárásokat is alkalmaznak (például CT vagy MRI), melyekkel meghatározható a daganat kiterjedése és esetleges áttétek jelenléte.
Az alkalmazott kezelés terve a daganat kiterjedése, a környező szöveteke, nyirokcsomók érintettsége által meghatározott. A kezelés fő módszere a műtéti beavatkozás, mely során a daganatos területet és a regionális nyirokcsomókat eltávolítják.
A műtéti kezelés alternatívája lehet megfelelő feltételek mellett a definitív sugárterápia is.Bizonyos stádiumokban a műtétet kötelezően követi a sugárkezelés, kiterjedtebb daganatos érintettség esetén kemoterápiával kiegészítve, ami egyben sugárérzékenyítő hatással is bír. Az előrehaladott esetek kezelésében kiemelt szerepet kap a kemoterápia célzott biológiai gyógyszerrel vagy immunterápiával kombináltan.
A szájüregi daganatok kezelése sok esetben műtéttel jár, ami nemcsak a daganatos szövet, hanem olykor a környező nyirokcsomók eltávolítását is jelenti.
Ilyenkor nemcsak az onkológiai eredmény számít, hanem az is, hogy a beteg a műtét után mennyire tudja visszanyerni a mindennapi élethez szükséges funkcióit.
A beszéd, a nyelés, az arc megjelenése – ezek mind olyan területek, amelyek érintettek lehetnek, és amelyek visszaállítása időt és szakértelmet kíván.
A logopédus segíthet újratanulni a hangképzést vagy a nyelést, a fogorvos vagy szájsebész pedig a hiányzó fogak pótlásával járulhat hozzá a rágás helyreállításához.
Amennyiben a beavatkozás az arc külső megjelenését is érinti, plasztikai sebész is részt vehet a folyamatban. A lelki oldal sem elhanyagolható: sok beteg számára fontos a pszichológiai támogatás, különösen akkor, ha a műtét az önképet vagy a társas kapcsolatokban való biztonságérzetet is befolyásolja.
A cél minden esetben az, hogy a gyógyulás ne csupán orvosi értelemben valósuljon meg, hanem az életminőség is minél teljesebben helyreálljon.
Az immunterápia hatékonyságának felmérése kihívást jelenthet, mivel a hagyományos képalkotó eljárások és tumormarkerek önmagukban gyakran nem nyújtanak teljes képet a kezelés eredményességéről.
Ebben nyújt jelentős segítséget a Signatera teszt, amely egyedileg, a beteg daganatának genetikai profiljára szabva méri a vérben keringő tumor DNS (ctDNA) mennyiségét. Ennek segítségével már egészen korán felismerhető, ha az immunterápia hatékonyan pusztítja a daganatsejteket, vagy épp ellenkezőleg, további beavatkozás szükséges.
A Signatera teszt tehát lehetővé teszi a minimális reziduális betegség (MRD) korai kimutatását, amivel az orvosok időben módosíthatják a terápiát, növelve a kezelés sikerességét és a betegek túlélési esélyét.
A szájüregi rák nem azonos a garatrákkal, gégerákkal, a nyálmirigyek daganatával vagy anyelőcső rákkal.
Minél korábban sikerül felismerni a problémát, annál több lehetőség nyílik a hatékony kezelésre – és annál nagyobb az esély arra, hogy a megszokott életminőség hosszú távon is megőrizhető maradjon.
Ha szeretné pontosabban megérteni, mi állhat a tünetek hátterében, érdemes olyan szakértői támogatást is igénybe venni, amely a daganat molekuláris hátterét is vizsgálja.
Az Oncompass Medicine személyre szabott diagnosztikai megoldásokat kínál – ezek segíthetnek abban, hogy a kezelőorvos a lehető leghatékonyabb terápiát választhassa ki. Foglaljon időpontot most!

Új fejezet kezdődik Magyarország úttörő precíziós onkológiai vállalata, az Oncompass Medicine életében: a cég mostantól az amerikai Genomate Health része.

Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés.

Az onkológia sokak számára a remény és a rettegés sajátos keveréke. Dr. Peták István több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a daganatos betegek a lehető legnagyobb eséllyel jussanak hozzá a számukra valóban hatásos kezelésekhez.

A rák diagnózisa mindenki számára sokkoló, de az első onkológiai konzultáció nem kell, hogy a teljes tehetetlenségről szóljon.

A rák nem adja meg magát. A nők sem. Harminc éve harcolok a rák ellen. De nem egyedül. A betegekkel és hozzátartozóikkal együtt harcolunk.

Mi történik, ha egy családi történet több generációra is kiterjed? Mária példája megmutatja, hogyan válhat a genetikai örökség a rák legyőzésének kulcsává.

A rákkezelés ma már egyre inkább személyre szabott. A daganat egyedi jellemzőinek vizsgálata segíthet az orvosoknak megalapozottabb döntéseket hozni és új kezelési lehetőségeket feltárni.

Tüdőrákkal, csont-, nyirokcsomó- és agyi áttéttel került kórházba a patikusnő, aki történetével mindenkinek erőt adhat.

A célzott kezelés hozott áttörést egy 59 éves, metasztatikus cholangiocarcinomás beteg számára.

Egy 62 éves férfit cholangiocarcinomával, egy ritka és agresszív epeúti daganattal diagnosztizáltak.

Egy 44 éves férfinél ritka és veszélyes gerincvelői daganatot diagnosztizáltak, amely a standard kezelések ellenére célzott terápiát igényelt. Az Oncompass szakértői egy innovatív megoldást azonosítottak, amely több mint egy évig sikeresen stabilizálta az állapotát.

Egy ALK-pozitív tüdőrákos beteg, akinek a precíziós onkológia és a célzott terápia több mint egy évtizedes túlélést biztosított.

Egy 62 éves nőnél diagnosztizált agresszív méhnyakrák a standard kezelések ellenére tovább terjedt. Egy molekuláris profilvizsgálat azonban új terápiás lehetőséget tárt fel, amely jelentősen meghosszabbította a beteg túlélését.