A nyiroksejt rákt, más néven limfóma, a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló rosszindulatú megbetegedés, amely az immunrendszer egyik legfontosabb védelmi vonalát érinti. Magyarországon évente több ezer új esetet azonosítanak, és az előfordulás világszerte emelkedik. A korai felismerés jelentősen növeli a gyógyulás esélyét, ha a tüneteket időben észlelik, értékelik, és a beteg szakorvosi kivizsgáláson vesz részt.
A nyirokrendszer a szervezet egyik alapvető szűrő- és védekező mechanizmusa. Apró, egymással összekapcsolódó nyirokcsomók, nyirokerek, a lép, a mandulák,és a szervezetben sok szervben pl. bélrendszer elszórtan megtalálható nyiroksejt szigetek alkotják, amelyek a kórokozók és idegen sejtek eltávolításában játszanak kulcsszerepet. Amikor a nyirokrendszer sejtjei szabályozatlanul osztódnak, daganat alakulhat ki, amely idővel az egész szervezet működését is befolyásolhatja.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni nyirokcsomó-duzzanat esetén?
A limfóma kezdeti stádiumban tünetszegény, ezért sokáig rejtve maradhat. A betegek többsége először csak tartós, fájdalmatlan duzzanatot észlel a nyakon, hónaljban vagy lágyékhajlatban. Ezek a duzzanatok hetekig fennmaradhatnak, és mivel nem fájnak, sokan nem fordulnak orvoshoz.
Ha a duzzanat 6 hétnél tovább megmarad vagy növekszik, mindenképpen indokolt hematológus vagy onkológus felkeresése. Külön figyelmet érdemel, ha a duzzanat több testtájon is megjelenik, például a nyakon és a hónaljban. Ugyancsak gyanúra ad okot, ha fáradtság, láz, indokolatlan fogyás vagy éjszakai izzadás is társul.
A nyirokcsomó-daganat kivizsgálása
A kivizsgálás orvosi konzultációval kezdődik, amelyet fizikális vizsgálat követ. Az orvos megvizsgálja a nyirokcsomók méretét, állagát és elhelyezkedését. Ezután következik a vérképvizsgálat, amelyből a fehérvérsejtek, vörösvérsejtek és vérlemezkék száma mellett a gyulladásos paraméterek ismerhetők meg.
A diagnózis pontosításához képalkotó vizsgálatokra is szükség van. Az ultrahang, CT vagy PET-CT feltérképezi, hogy a betegség lokális vagy kiterjedt formában van-e jelen. A végső diagnózist a biopszia adja, amely során szövetmintát vesznek a megnagyobbodott nyirokcsomóból és/vagy a csontvelőből. A szövettani vizsgálat határozza meg, hogy Hodgkin-limfóma vagy non-Hodgkin-limfóma áll-e fenn, ami meghatározza a kezelés módját és a prognózist.
A nyirokcsomó-daganat tünetei és felismerése
A tartós, fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat a legjellemzőbb tünet. Leggyakrabban a nyaki, hónalji vagy lágyéki területeken jelentkezik. Ezen kívül előfordulhat éjszakai izzadás, fogyás, láz és fáradtság is.
A betegség előrehaladtával a lép és a máj is érintetté válhat, ami hasi nyomásérzetet okozhat. Mivel ezek a tünetek más betegségeknél is előfordulhatnak, minden tartós elváltozás esetén indokolt a szakorvosi kivizsgálás.
A korai felismerés jelentősen javítja a kezelési eredményeket. A limfómák nagy része jól reagál a kemoterápiára, immunterápiára vagy célzott biológiai kezelésekre, különösen akkor, ha a betegség nem terjedt túl a nyirokrendszeren.
Megelőzés és életmódbeli tényezők
A nyiroksejt-rák kialakulását nem lehet teljes mértékben megelőzni, de a kockázat csökkenthető. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mérséklése, valamint a rendszeres testmozgás és az antioxidánsokban gazdag étrend erősíti a szervezet védekezőképességét.
Több kutatás szerint azoknál, akik jó kardiovaszkuláris állapotban vannak és rendszeresen sportolnak, 30-40%-kal alacsonyabb a rosszindulatú daganatok kockázata. A krónikus gyulladások kezelése szintén fontos, mert a tartós immunaktiváció növeli a limfóma rizikóját.
A megelőzés alapja az életmód-tudatosság és a rendszeres orvosi ellenőrzés, amelyek révén a betegség korai stádiumban felismerhető.
A diagnózis utáni lehetőségek
A diagnózis után az orvos meghatározza a stádiumot, ami alapján kiválasztja a kezelési tervet. A betegség típusa és kiterjedése határozza meg a kezelési tervet, ami leggyakrabban kombinált immuno-kemoterápia, ritkábban sugárterápia lehet.
Az immunrendszert támogató biológiai kezelések, például a monoklonális antitest-vagy , genetikailag módosított immunsejtekkel végzett terápia új távlatokat nyitottak, mivel szelektívebben célozzák a daganatsejteket. A kontrollvizsgálatok elengedhetetlenek a betegség nyomon követéséhez, hiszen az utánkövetés segít a kiújulás korai felismerésében.
Ma már egyre több beteg tünetmentesen él hosszú távon, ami azt bizonyítja, hogy a nyiroksejt-rák korai felismerés esetén sikeresen kezelhető betegség.
Az Oncompass segítségével megismerheti, milyen genetikai eltérések állhatnak a betegség hátterében, és mely kezelések lehetnek a leghatékonyabbak az Ön számára.
Kérjen tájékoztatást szakértőinktől az Oncompass oldalán.
Gyakori kérdések és válaszok
A nyiroksejt-rák kapcsolatban sok félreértés él a köztudatban. Az alábbi kérdések segítenek eligazodni a tünetek, vizsgálatok és kezelési lehetőségek között.
- A nyirokcsomó-duzzanat mindig daganatot jelent?
Nem, sok esetben egyszerű fertőzés vagy gyulladás is okozhatja. Ha azonban a duzzanat több héten át nem múlik el, érdemes orvosi kivizsgálást kérni. - Fájdalmas a biopszia vagy a vizsgálat?
A mintavétel helyi érzéstelenítésben történik, így a beavatkozás nem fájdalmas, csak enyhe nyomásérzetet okoz. A legtöbb páciens másnap már visszatérhet a megszokott tevékenységeihez. - Milyen gyorsan derül ki az eredmény?
A szövettani vizsgálat eredménye általában 5–10 napon belül elkészül. A pontos diagnózis után az orvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet. - Lehet teljesen meggyógyulni a nyirokcsomó-daganatból?
Igen, különösen akkor, ha a betegség korai stádiumban kerül felismerésre. A kezelések ma már rendkívül hatékonyak, és a betegek többsége tartós tünetmentességet érhet el. - Mit tehetek a megelőzésért?
Érdemes kerülni a dohányzást, mérsékelni az alkoholfogyasztást, rendszeresen mozogni és egészségesen táplálkozni. Ha a családban előfordult limfóma, érdemes évente orvosi ellenőrzésre menni.
