A méhnyakrák a nők egyik legfontosabb egészségügyi problémája, amelyről sokan csak akkor hallanak először, amikor már baj van. Pedig ez az egyik legjobban megelőzhető daganattípus, ha időben felismerik.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan alakul ki, milyen tünetei vannak, és mit tehetünk azért, hogy elkerüljük.
Mi az a méhnyakrák?
A méhnyakrák a méhnyak hámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. A betegség általában hosszú évek alatt fejlődik ki.
Először rákmegelőző állapot jön létre, amelyet szaknyelven CIN-nek, vagyis cervikális intraepiteliális neopláziának neveznek. Ez a stádium még teljes mértékben gyógyítható, ha időben felfedezik.
A folyamat hátterében szinte mindig egy vírusfertőzés áll, a humán papillomavírus, röviden HPV. A magas kockázatú HPV-törzsek, leggyakrabban a 16-os és a 18-as típus, képesek tartós fertőzést létrehozni, ami hosszú idő után elindíthatja a sejtek kóros burjánzását.
A legtöbb nő élete során legalább egyszer megfertőződik HPV-vel, de a szervezet általában néhány hónap alatt képes legyőzni a vírust. A gondot azok az esetek jelentik, amikor a fertőzés évekig fennmarad.
A világon évente mintegy 660 ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, és körülbelül 350 ezer nő veszti életét a betegség miatt. Magyarországon minden évben 1000-1200 új beteg kerül a statisztikákba, és mintegy 400-an halnak meg emiatt.
Ez azt jelenti, hogy minden évben egy kisebb településnyi nő veszíti el az életét egy olyan betegség miatt, amely szinte teljes mértékben megelőzhető lenne.
A méhnyakrák tünetei: miért nehéz időben észrevenni?
A méhnyakrák egyik legnagyobb veszélye, hogy kezdetben szinte teljesen tünetmentes. A rákmegelőző állapot és a korai, felszínes daganat gyakran semmilyen panaszt nem okoz, ezért a legtöbb nő csak akkor fordul orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladottabb.
Éppen ezért nem szabad megvárni, amíg valamilyen panasz jelentkezik, mert a szűrés az egyetlen módja annak, hogy időben észrevegyék az elváltozást.
A korai stádiumban néha előfordulhat enyhe hüvelyi vérzés a menstruációs ciklusoktól függetlenül, például két vérzés között vagy szexuális együttlét után. Szokatlan hüvelyi folyás is jelentkezhet, amely sárgás, barnás, néha véres és kellemetlen szagú lehet.
Előfordulhat enyhe alhasi húzó fájdalom is, amelyet a nők gyakran betudnak más nőgyógyászati problémának. Fontos tudni, hogy ezek a tünetek önmagukban még nem jelentenek rákot, de ha tartósan fennállnak, mindenképp indokolt a nőgyógyászati vizsgálat.
A betegség előrehaladottabb szakaszában a panaszok már sokkal egyértelműbbek. Erősebb, elhúzódó vérzések, bűzös, véres folyás, fájdalmas közösülés és kismedencei fájdalom hívhatja fel a figyelmet a problémára.
A daganat növekedésével vizeletürítési vagy székelési panaszok is jelentkezhetnek, sőt a nyirokáramlás akadályozottsága miatt lábdagadás is kialakulhat. A betegek ilyenkor gyakran fáradékonyság, fogyás, és általános rossz közérzet miatt keresik fel az orvost.
Minél később kerül sor a diagnózisra, annál bonyolultabb a kezelés, hiszen a műtétet gyakran sugárkezeléssel és kemoterápiával kell kiegészíteni. A korai felismerés ezért életet menthet.
Mi növeli a kockázatot?
A tartós HPV-fertőzés a legfontosabb kockázati tényező, de több életmódbeli és biológiai tényező is hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Nagyobb a rizikó azoknál, akik fiatalon kezdik el a nemi életet, gyakran váltogatják a partnereiket, vagy nem használnak óvszert.
A dohányzás is jelentős rizikótényező, mert a nikotin bomlástermékei kimutathatók a méhnyak nyákjában, és gyengítik a helyi immunvédelmet. Az immunrendszert érintő betegségek, például a HIV-fertőzés, szintén növelik a veszélyt, hiszen a szervezet nehezebben tudja leküzdeni a vírust
Kisebb mértékben a hosszú éveken át szedett fogamzásgátló tabletta is fokozhatja a kockázatot, bár az előnyei ettől függetlenül sok esetben meghaladják a hátrányokat.
A szociális háttér, a gyakori szülések, illetve más szexuális úton terjedő fertőzések (például a chlamydia) szintén hozzájárulhatnak a méhnyak hámsejtjeinek károsodásához.
Hogyan zajlik a méhnyakszűrés?
A szűrővizsgálat célja, hogy a még panaszt nem okozó elváltozásokat időben felfedezzék.
Magyarországon a 25 és 65 év közötti nők háromévente meghívót kapnak szervezett méhnyakszűrésre. Ha valaki nem kapott értesítést, de már három éve nem volt szűrésen, érdemes magától is jelentkezni a vizsgálatra nőgyógyásznál vagy védőnőnél.
A vizsgálat rövid és legtöbbször teljesen fájdalommentes.
A nőgyógyász egy kis kefével sejtmintát vesz a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából, majd a mintát mikroszkópos vizsgálatra küldik. A laboratóriumban megállapítják, hogy találhatók-e kóros sejtek vagy gyulladásos jelek. Az eredmény általában egy-két héten belül elkészül.
A hagyományos citológiai vizsgálat mellett egyre több helyen elérhető a HPV-teszt is. Ez a módszer a vírus genetikai anyagát mutatja ki, így akkor is segíthet, ha a sejtek még nem mutatnak elváltozást.
Magyarországon ez a vizsgálat egyelőre nem része az államilag finanszírozott szűrésnek, de magánrendelésen elérhető, és hasznos kiegészítése lehet a citológiának.
A HPV elleni védőoltás szerepe
A védőoltás a méhnyakrák elleni küzdelem másik alappillére. Magyarországon jelenleg a Gardasil 9 nevű oltóanyag érhető el, amely kilenc HPV-típus ellen nyújt védelmet, köztük a hét leggyakoribb magas kockázatú törzs ellen.
A program 2014 óta biztosítja a hetedikes lányok, 2020 óta pedig a fiúk számára is az ingyenes, önkéntes iskolai oltást. Az oltás két adagból áll, fél év különbséggel.
A legfrissebb adatok szerint a magyarországi átoltottság közel 80%, ami nemzetközi viszonylatban kifejezetten jó eredmény, de még mindig van hova fejlődni. A védőoltás ugyanakkor nem váltja ki a rendszeres szűrést, mert nem véd minden HPV-típus ellen, és azok is veszélyeztetettek maradhatnak, akik később fertőződnek meg.
Méhnyakrák statisztikák Magyarországon
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon 2020-ban 974 új méhnyakrákos esetet regisztráltak, és közel 400 nő halt meg a betegség következtében.
Az incidencia, vagyis az új esetek aránya 100 ezer nőre vetítve 19 és 23 között mozog, ami több mint ötszöröse annak, amit az Egészségügyi Világszervezet célul tűzött ki a méhnyakrák visszaszorítására.
A részvételi arány a szervezett szűréseken sajnos alacsony, az OECD-országok között az egyik legalacsonyabb, 30-40% körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők több mint fele nem jár rendszeresen szűrésre, pedig a korai felismerés szinte minden esetben életet menthetne.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A méhnyakrák megelőzése elsősorban a tudatosságon múlik.
- Az első és legfontosabb lépés a rendszeres nőgyógyászati szűrés, akkor is, ha nincs semmilyen panaszunk. Aki elmúlt 25 éves, legalább 3 évente egyszer menjen el vizsgálatra.
- A második pillér a HPV elleni védőoltás. Bár a legnagyobb hatékonysága a serdülőkori beadásnak van, felnőttkorban is érdemes érdeklődni róla a háziorvosnál vagy nőgyógyásznál.
- Emellett a biztonságos szexuális élet, az óvszer használata, a tudatos partnerválasztás és a dohányzás abbahagyása mind csökkenti a kockázatot. Ha bármilyen szokatlan vérzés, folyás vagy fájdalom jelentkezik, nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot.
A méhnyakrák megelőzhető, a daganatos betegségek pedig egyre pontosabban felismerhetők a genetikai vizsgálatoknak köszönhetően.
Az Oncompass Medicine segít megérteni, hogyan működik a daganat biológiája, és milyen személyre szabott kezelés adhat valódi esélyt a gyógyulásra. Tudjon meg többet a precíziós onkológia lehetőségeiről az Oncompass weboldalán.
Gyakran ismételt kérdések a méhnyakrákról
Sok nőben felmerül, hogy mit tehet önmagáért, mikor kell orvoshoz fordulni, és hogyan zajlik maga a szűrés. Az alábbi gyakori kérdések és válaszok segítenek eligazodni a méhnyakrákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók között.
Melyek a méhnyakrák leggyakoribb tünetei?
A méhnyakrák korai szakaszban sokszor tünetmentes, de gyanúra adhat okot a két menstruáció között jelentkező vérzés, a szexuális együttlét utáni vérzés, a kellemetlen szagú vagy véres hüvelyi folyás, illetve az enyhe alhasi fájdalom. Előrehaladottabb stádiumban erősebb vérzés, fájdalmas közösülés, vizeletürítési és székelési panaszok is megjelenhetnek.
Ha nincs panaszom, akkor is szükség van szűrésre?
Igen. A méhnyakrák évekig fejlődhet tünetmentesen, ezért a rendszeres szűrés elengedhetetlen. A korai, rákmegelőző állapotok csak így ismerhetők fel, és ekkor még teljes mértékben gyógyíthatók.
Milyen gyakran ajánlott a méhnyakszűrés?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ ajánlása szerint a 25–65 év közötti nőknek háromévente javasolt a méhnyakszűrés. Ha valakinél korábban kóros lelet volt, vagy az orvosa gyakrabban javasolja, a vizsgálat sűrűbben is elvégezhető.
Fájdalmas a méhnyakszűrés?
A vizsgálat általában nem fájdalmas, inkább kellemetlen lehet, de csak néhány percig tart. A mintavétel egy kis kefével történik, amellyel a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából sejteket gyűjtenek laborvizsgálathoz.
Mi a különbség a citológia és a HPV-teszt között?
A citológia a méhnyak sejtjeit vizsgálja, hogy vannak-e rajtuk elváltozások. A HPV-teszt ezzel szemben a vírus genetikai anyagát keresi, vagyis megmutatja, hogy van-e jelen magas kockázatú HPV-fertőzés. A két vizsgálat együtt adja a legmegbízhatóbb eredményt.
Véd a HPV elleni oltás a méhnyakrák ellen?
Igen, a védőoltás jelentősen csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, mert megakadályozza a legveszélyesebb HPV-típusok okozta fertőzést. Az oltás ugyanakkor nem váltja ki a szűrést, mert nem minden vírus ellen ad védelmet.
Lehet HPV-tesztet kérni, ha valaki már nem fiatal?
Igen, a HPV-teszt bármely életkorban elvégezhető. Különösen hasznos lehet azoknál a nőknél, akiknél a citológiai lelet bizonytalan vagy gyanús, illetve akik régóta nem voltak szűrésen.
Hogyan lehet csökkenteni a méhnyakrák kockázatát?
A legfontosabb lépések a rendszeres szűrés, a HPV elleni oltás, az óvszerhasználat, a dohányzás abbahagyása és az egészséges életmód. Minden szokatlan vérzés vagy folyás esetén érdemes mielőbb nőgyógyászhoz fordulni.
