A hasnyálmirigyrák, vagyis a pancreas carcinoma, világszerte, így Magyarországon is az egyik leghalálosabb daganat típusnak számít. Bár a diagnosztizált esetek száma a többi rosszindulatú daganathoz viszonyítva alacsonyabb, a betegség rendkívül agresszív, ezért a túlélési esélyek ma is szerények.
Ráadásul a hasnyálmirigyrák tünetei gyakran csak késői stádiumban jelentkeznek, ami jelentősen nehezíti az időben történő felismerést és a hatékony kezelést. A következőkben bemutatjuk, milyen jelekre érdemes figyelni, hogyan különböztethetők meg a korai és az előrehaladott tünetek, valamint hogy miként történik a diagnózis felállítása.
A hasnyálmirigyrák előfordulása és halálozása Magyarországon
Magyarországon évente több mint 2000 ember veszíti életét hasnyálmirigyrák miatt.
2020-ban 2098 haláleset köthető ehhez a daganat fajtához, amely az összes elhalálozás mintegy két százalékát teszi ki.
A betegség előfordulása életkor-standardizált arányban 9,6/100 000 fő, ami elsőre nem tűnik kiugrónak, mégis a negyedik-ötödik leggyakoribb halálok a daganatos betegségek között.
Viszont riasztó tendencia, hogy 2011 és 2019 között a hasnyálmirigyrák miatti halálozás 7 százalékkal nőtt, szemben más daganat típusoknál tapasztalható csökkenéssel.
A statisztikai adatok alapján a hasnyálmirigyrák elsősorban az idősebb korosztályban fordul elő, ugyanakkor bármely életkorban kialakulhat, különösen azoknál, akik genetikai hajlammal bírnak, vagy bizonyos ismert kockázati tényezők – például krónikus pancreatitis, cukorbetegség, elhízás vagy dohányzás – is jelen vannak az anamnézisben.
Az esélyeket jelentősen rontja, hogy a diagnózis sok esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban születik meg. Mindezek miatt a betegség közegészségügyi jelentősége jóval nagyobb, mint amit a puszta esetszám sugall.
Melyek a hasnyálmirigyrák tünetei?
A hasnyálmirigyrák tünetei szinte soha nem jellegzetesek, ezért is fordul elő gyakran, hogy a betegség hosszú ideig rejtve marad.
A legkorábbi panaszok rendszerint szinte észrevétlenek.
Néha enyhe diszkomfort, teltségérzet, étvágytalanság vagy puffadás jelentkezik, amelyeket könnyű összetéveszteni más eredetű emésztési zavarokkal.
Előfordulhat enyhe, tompa fájdalom a gyomortájékon vagy a hát felső részén, amely főként evés után jelentkezik, és idővel állandósulhat.
Mivel a hasnyálmirigy anatómiai elhelyezkedése miatt a daganat gyakran csak előrehaladottabb állapotban okoz panaszt, a hátba sugárzó fájdalmat sem szabad figyelmen kívül hagyni, különösen, ha az étkezéssel, testhelyzet-változással függ össze, vagy fogyással, étvágytalansággal társul.
A testsúlycsökkenés és a legyengülés a daganat okozta anyagcsere zavarok következménye, ugyanis a szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni a tápanyagokat, ami fehérje vesztéshez, izomsorvadáshoz és zsírpárnák gyors eltűnéséhez vezet.
A hasnyálmirigy a normális emésztéshez nélkülözhetetlen enzimeket termel, ezek hiányában emésztési problémák, zsírszéklet és vitaminhiány is kialakulhat. Ha valakinél rövid idő alatt jelentős fogyás, fáradtság és ismeretlen eredetű hasi fájdalom jelentkezik, a kivizsgálás nem tűr halasztást.
A sárgaság – azaz a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése – már előrehaladottabb állapotban szokott megjelenni, amikor a daganat elzárja az epevezetékeket.
Ez a tünet gyakran társul viszketéssel és világos színű széklet, illetve sötét vizelet kialakulásával. Ezek a jelek már komolyabb betegséget jelezhetnek, ezért sürgős orvosi vizsgálatot indokolnak.
Az előrehaladott hasnyálmirigyrák tünetei
A daganat növekedésével a hasnyálmirigyrák tünetei is súlyosbodnak. Ilyenkor már tapintható hasi duzzanat, étvágyvesztés, emésztési zavarok, émelygés vagy hányás is felléphet.
Az epeelfolyás akadályozottsága miatt akár gyorsan súlyosbodó sárgaság, zsíros széklet és jelentős alultápláltság alakulhat ki. A késői stádiumban a betegség gyakran már áttéteket is okoz – leggyakrabban a májban, hashártyán vagy tüdőben.
Ezek az áttétek további panaszokat, például folyadékgyülemet (ascites), véralvadási zavarokat vagy légzési nehézségeket eredményezhetnek.
A panaszok súlyossága nem mindig arányos a betegség előrehaladottságával, ezért is fontos a legapróbb tünetek esetén is utánajárni a kiváltó oknak. A cukorbetegség újonnan történő kialakulása, különösen idősebb korban, szintén utalhat rejtett hasnyálmirigy-daganatra, hiszen a szerv inzulintermelő képessége is károsodhat.
A kivizsgálás lépései
A kivizsgálás általában részletes anamnézis felvétellel és fizikális vizsgálattal indul, ezt követik a különböző képalkotó eljárások – például a hasi ultrahang, a CT (komputertomográfia) vagy az MR (mágneses rezonancia) vizsgálat.
Ezek a módszerek már a korai szakaszban is segíthetnek felismerni a gyanús elváltozásokat, azonban a hasnyálmirigy anatómiai helyzete, illetve a daganat gyakran kisméretű volta miatt nem mindig könnyű a pontos diagnózis felállítása.
Amennyiben a szokványos képalkotó vizsgálatok nem adnak egyértelmű választ, speciálisabb eljárások, mint az endoszkópos ultrahang (EUS) és biopszia is szükségessé válhatnak.
A biopszia során szövettani mintát vesznek a daganatból, amely laboratóriumi feldolgozás után igazolhatja vagy kizárhatja a rosszindulatúságot.
Laboratóriumi vizsgálatokkal, például a CA 19-9 vagy a CEA tumormarkerek mérésével is lehet információt szerezni, de ezek önmagukban nem elégségesek a diagnózishoz, hiszen számos más betegség – például máj- és epeúti problémák, gyulladások – esetén is emelkedhetnek az értékek.
Ezért a diagnózis mindig az összes klinikai, képalkotó és laboratóriumi eredmény együttes értékelésével, szakorvosok együttműködésében születik meg.
Ha időben felismeri, életet menthet
Az időben felismert daganat sebészeti eltávolítása az egyetlen valódi esély a tartós gyógyulásra.
A statisztikák szerint azonban a páciensek többségénél már csak előrehaladott, nem operálható stádiumban diagnosztizálják a betegséget, amikor az átlagos túlélés mindössze négy-hat hónap. Ezért különösen fontos, hogy a legapróbb, megmagyarázhatatlan tünetek esetén is komolyan vegyük a figyelmeztető jeleket, és ne bagatellizáljuk el a panaszokat.
A családi előfordulás, bizonyos genetikai szindrómák, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, elhízás, dohányzás vagy cukorbetegség mind növelhetik a kockázatot, ezért ilyen esetekben különösen érdemes odafigyelni a szokatlan panaszokra. Az egészségtudatos életmód, az alkohol kerülése, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a testsúly rendezése mind hozzájárulhatnak a rizikó csökkentéséhez, bár teljes védelmet sajnos nem nyújtanak.
