
A vastagbélrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés világszerte, és sok esetben teljesen tünetmentesen fejlődik ki. Kevesen tudják, hogy a legtöbb ilyen daganat lassan, éveken át alakul ki a bélfalon megjelenő polipokból – ezek kezdetben jóindulatú elváltozások, de idővel rosszindulatúvá válhatnak. A vastagbél polip típusok megkülönböztetése és időben történő eltávolítása ezért kiemelten fontos lépés lehet a daganatmegelőzésben.
A polip olyan kinövés, amely a vastagbél belső nyálkahártyájából emelkedik ki. Általában kicsi, jóindulatú elváltozásról van szó, de egyes típusaikból – különösen az úgynevezett adenomákból – később akár rák is kialakulhat. A háttérben legtöbbször genetikai hibák állnak: ezek hatására a sejtek nem úgy viselkednek, ahogy kellene, és kontrollálatlanul kezdenek szaporodni.
A polipok kialakulásához számos tényező hozzájárulhat. Az életkor előrehaladtával nő a megjelenésük esélye, de a családi hajlam, a mozgásszegény életmód, a rostszegény táplálkozás és a tartós gyulladásos bélbetegségek is fokozhatják a kockázatot.
A polipok eltérő méretűek, és nem mindegyik jelent ugyanolyan veszélyt. A két leggyakoribb típus az adenomatosus és a hiperplasztikus polip. Az adenomák a gyakoribbak és a veszélyesebbek – ezekből alakulhat ki legnagyobb valószínűséggel daganat, főleg ha nagyobbak vagy ha bizonyos szövettani jellemzőket mutatnak (pl. villosus szerkezet, magas diszplázia).
A hiperplasztikus polipok ezzel szemben általában jóindulatúak, és ritkán fajulnak el. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy szövettani vizsgálat nélkül nem lehet biztosra menni – ezért minden polip esetén indokolt az eltávolítás és a mikroszkópos elemzés.

A polipokat általában vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) során fedezik fel. Ha a méretük és elhelyezkedésük megengedi, az eltávolításuk ilyenkor helyben elvégezhető, fájdalommentesen, altatásban vagy bódításban. A beavatkozás célja nemcsak a panaszok megszüntetése, hanem a megelőzés: ha a veszélyes polipokat idejében eltávolítják, a vastagbélrák kialakulása megelőzhető.
A kontroll időzítése attól függ, milyen típusú polipot találtak, és mennyi volt belőlük. Egyetlen kisebb méretű, kevésbé jelentős szövettanú polip esetén elég lehet 7-10 év múlva ismételni a tükrözést, míg több adenomás polip esetén már 3-5 évente, egyes esetekben hamarabb javasolt a kontroll.
A vastagbél polipok sokszor teljesen tünetmentesen vannak jelen – épp ez teszi őket alattomossá. Bár a kolonoszkópia továbbra is a legmegbízhatóbb módszer a felismerésükre, léteznek ma már korszerűbb, kényelmesebb lehetőségek is azok számára, akik idegenkednek a tükrözéstől.
A portfóliónkba tartozó ColonAiQ® például egy innovatív, véralapú szűrővizsgálat, amely lehetővé teszi a kolorektális adenokarcinóma és az adenomás polipok korai kimutatását még tünetmentes páciensek esetében is.
A qPCR technológiával végzett vizsgálat során öt, daganattal összefüggésbe hozható metilációs marker kerül elemzésre vérből – így a módszer kíméletes, de tudományosan megalapozott. Amennyiben az eredmény pozitív, az esély fokozott a vastagbél kialakulására vagy a polipok jelenlétére így kolonoszkópia javasolt. Amennyiben a véreredmény negatív és továbbra is tünetmentes a páciens a vizsgálatot elég pár évente ismételni.
Ez különösen azok számára lehet előnyös, akiknél valamilyen okból nem végezhető el a kolonoszkópia, vagy akik szűrés céljából keresnek megbízható alternatívát.
Bár a genetikai hajlamot nem tudjuk befolyásolni, az életmóddal összefüggő tényezőkön változtathatunk.
A rostban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az ideális testsúly megőrzése segíthet csökkenteni a kockázatot. Klinikai vizsgálatok alapján az is ismert, hogy bizonyos gyulladáscsökkentő gyógyszerek – például az ún. COX-2 gátlók, mint az aspirin – hosszabb távon csökkenthetik az adenomák kialakulásának esélyét, különösen fokozott rizikójú egyéneknél.
Természetesen ilyen gyógyszerek alkalmazása mindig orvosi javaslatra történjen.
A dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése szintén fontos tényező lehet a megelőzésben, ahogy a D-vitamin megfelelő szintje is összefüggésbe hozható alacsonyabb polipkockázattal – bár ezek a tényezők önmagukban nem helyettesítik a szűrést.
Bár a vastagbélrák egyre gyakrabban érinti a fiatalabb korosztályt is, a kialakulás kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen megnő. Tünetmentes egyéneknél a szűrés általában 50 éves kortól ajánlott. Ugyanakkor, ha a panaszok előbb jelentkeznek vagy a páciens családjában már előfordult kolorektális daganat, vagy ismert genetikai hajlam áll fenn, akkor a szűrés jóval korábban indokolt (pl. 10 évvel korábban a legfiatalabb érintett családtaghoz képest vagy legkésőbb 40 évesen).
A ColonAiQ® véralapú szűrés különösen hasznos lehet azoknak, akik még nem érték el azt az életkort, amikor rutinszerűen kolonoszkópiát javasolnak, de valamilyen okból (pl. családi anamnézis, enyhe panaszok, fokozott aggodalom) szeretnének egy kényelmes, kíméletes vizsgálatot elvégeztetni. Emellett azoknak is jó megoldás lehet, akik idegenkednek a vastagbéltükrözéstől, vagy orvosi ellenjavallat miatt nem végezhető el náluk.
A vastagbél polip típusok ismerete és időben történő eltávolítása életet menthet. Mivel ezek az elváltozások hosszú ideig tünetmentesek maradhatnak, különösen fontos a szűrés – akár kolonoszkópiával, akár korszerű, kíméletes alternatívákkal, mint a ColonAiQ® véralapú teszt.
A polipok megelőzése és felismerése nemcsak az orvosok, hanem a páciensek tudatosságán is múlik. Az időben elvégzett vizsgálatok és az egyénre szabott orvosi döntések jelenthetik a legbiztosabb védelmet a vastagbélrákkal szemben.

Új fejezet kezdődik Magyarország úttörő precíziós onkológiai vállalata, az Oncompass Medicine életében: a cég mostantól az amerikai Genomate Health része.

Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés.

Az onkológia sokak számára a remény és a rettegés sajátos keveréke. Dr. Peták István több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a daganatos betegek a lehető legnagyobb eséllyel jussanak hozzá a számukra valóban hatásos kezelésekhez.

A rák diagnózisa mindenki számára sokkoló, de az első onkológiai konzultáció nem kell, hogy a teljes tehetetlenségről szóljon.

A rák nem adja meg magát. A nők sem. Harminc éve harcolok a rák ellen. De nem egyedül. A betegekkel és hozzátartozóikkal együtt harcolunk.

Mi történik, ha egy családi történet több generációra is kiterjed? Mária példája megmutatja, hogyan válhat a genetikai örökség a rák legyőzésének kulcsává.

A rákkezelés ma már egyre inkább személyre szabott. A daganat egyedi jellemzőinek vizsgálata segíthet az orvosoknak megalapozottabb döntéseket hozni és új kezelési lehetőségeket feltárni.

Tüdőrákkal, csont-, nyirokcsomó- és agyi áttéttel került kórházba a patikusnő, aki történetével mindenkinek erőt adhat.

A célzott kezelés hozott áttörést egy 59 éves, metasztatikus cholangiocarcinomás beteg számára.

Egy 62 éves férfit cholangiocarcinomával, egy ritka és agresszív epeúti daganattal diagnosztizáltak.

Egy 44 éves férfinél ritka és veszélyes gerincvelői daganatot diagnosztizáltak, amely a standard kezelések ellenére célzott terápiát igényelt. Az Oncompass szakértői egy innovatív megoldást azonosítottak, amely több mint egy évig sikeresen stabilizálta az állapotát.

Egy ALK-pozitív tüdőrákos beteg, akinek a precíziós onkológia és a célzott terápia több mint egy évtizedes túlélést biztosított.

Egy 62 éves nőnél diagnosztizált agresszív méhnyakrák a standard kezelések ellenére tovább terjedt. Egy molekuláris profilvizsgálat azonban új terápiás lehetőséget tárt fel, amely jelentősen meghosszabbította a beteg túlélését.