
A prosztatarák a férfiak egyik leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése. Magyarországon évente körülbelül 4 000 új esetet fedeznek fel, és sajnos 1 400-1 500 férfi veszti életét a betegség következtében. Bár a számok elgondolkodtatóak, a korai felismerés esélyt ad a teljes gyógyulásra. Éppen ezért fontos, hogy ne csak akkor keressük fel az urológust, ha panaszunk van, hanem rendszeresen részt vegyünk szűrésen, különösen 50 éves kor felett.
A prosztatarák korai stádiumban gyakran semmilyen tünetet nem okoz, vagy olyan panaszokat idéz elő, amelyek a jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra (BPH) is jellemzőek lehetnek. Ezért sok férfi nem gondol komolyabb problémára, és csak akkor fordul orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladottabb.
A szűrés általában 50 éves kortól javasolt, de ha a családban előfordult prosztatarák, akkor érdemes már 45 éves kortól elkezdeni a rendszeres vizsgálatot. A genetikai hajlam ugyanis növeli a kockázatot, és az ilyen esetekben a korai felismerés szó szerint életet menthet.
Az első lépés mindig az orvosi konzultáció, ahol a szakorvos kikérdezi a beteget a panaszokról, a családi előzményekről és az általános egészségi állapotról. Ezt követi a rektális digitális vizsgálat, amelynek során az orvos tapintással vizsgálja meg a prosztatát. Ez az eljárás néhány másodpercig tart, és bár kellemetlen lehet, fájdalmat általában nem okoz.
A következő fontos vizsgálat a PSA-szint mérése. A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy fehérje, amelyet a prosztata termel. Vérvétel útján mérhető, és magasabb szintje utalhat gyulladásra, jóindulatú megnagyobbodásra vagy daganatra is.
Fontos tudni, hogy a PSA-szint önmagában nem diagnózis, hanem jelzés: a pontos okot további vizsgálatokkal lehet megállapítani.
Amennyiben a PSA-érték emelkedett, vagy a tapintás során eltérést észlel az orvos, ultrahangos vizsgálat következhet. A modern ultrahang nagy pontossággal képes feltérképezni a prosztata szerkezetét és méretét. Egyes esetekben MRI-vizsgálat is javasolt, amely részletes képet ad a prosztata belső szerkezetéről, a környező szövetekhez, szervekhez való viszonyáról és segít a gyanús területek pontos azonosításában.
A diagnózis megerősítéséhez szükség lehet szövettani mintavételre (biopsziára). Ez egy rövid, helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás, amely során apró mintát vesznek a prosztata szövetéből. A patológus mikroszkóp alatt elemzi ezeket, és megállapítja, hogy van-e daganatos elváltozás.
A vizsgálatok sorrendje mindig az egyéni rizikófaktoroktól függ. Ha valaki rendszeresen jár szűrésre, gyakran elegendő az éves PSA-mérés és az urológiai vizsgálat.
A tünetek sokszor alattomosan jelentkeznek, ezért fontos figyelni a legkisebb változásra is. A leggyakoribb panasz a gyakori vagy nehezen meginduló vizelés, különösen éjszaka. A vizeletsugár gyengülése, a megszakított vizelés, illetve a hólyagban maradó vizelet érzése szintén árulkodó lehet.
Előrehaladottabb stádiumban véres vizelet, véres ondó, medencetáji fájdalom vagy csontfájdalom is jelentkezhet, utóbbi már áttétre utalhat. Ezek a tünetek azonban nem kizárólag a prosztatarákra jellemzők, ezért minden esetben urológiai kivizsgálás szükséges.
A prosztatarák kialakulásának kockázatát nem lehet teljesen kizárni, de több kutatás is bizonyította, hogy az életmódbeli tényezők fontos szerepet játszanak. A rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly és a zöldségekben gazdag étrend mind hozzájárulhatnak a rizikó csökkentéséhez.
Egy tanulmány szerint a jó kardiovaszkuláris állapot akár 35%-kal is mérsékelheti a betegség kialakulásának esélyét. A túlzott kalciumbevitel, a vörös hús és a feldolgozott ételek fogyasztása viszont növelheti a kockázatot.
Az orvosi kutatások szerint bizonyos gyógyszerek, például a Finasteride, csökkenthetik a prosztatarák előfordulását. Egy 7 évig tartó vizsgálat során az incidencia 24,4%-ról 18,4%-ra csökkent azoknál, akik rendszeresen szedték a készítményt. Ugyanakkor az étrend-kiegészítők, például a nagy dózisú E-vitamin, nem bizonyultak hatékonynak, sőt egyes tanulmányok szerint növelhetik a kockázatot.

A korai felismerés továbbra is a legfontosabb tényező a gyógyulás szempontjából. A daganat időben diagnosztizálva több mint 90%-ban sikeresen kezelhető, ami jól mutatja, milyen nagy különbséget jelenthet egy egyszerű vizsgálat.
A szűrés nemcsak az életet, hanem az életminőséget is megőrzi. A korán felfedezett daganat kezelése kíméletesebb, sok esetben elegendő a megfigyelés, és elkerülhetők a súlyosabb beavatkozások.
Az alábbi kérdések segítenek eligazodni abban, hogy mikor, hogyan és miért érdemes részt venni prosztatarák-szűrésen.

Új fejezet kezdődik Magyarország úttörő precíziós onkológiai vállalata, az Oncompass Medicine életében: a cég mostantól az amerikai Genomate Health része.

Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés.

Az onkológia sokak számára a remény és a rettegés sajátos keveréke. Dr. Peták István több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a daganatos betegek a lehető legnagyobb eséllyel jussanak hozzá a számukra valóban hatásos kezelésekhez.

A rák diagnózisa mindenki számára sokkoló, de az első onkológiai konzultáció nem kell, hogy a teljes tehetetlenségről szóljon.

A rák nem adja meg magát. A nők sem. Harminc éve harcolok a rák ellen. De nem egyedül. A betegekkel és hozzátartozóikkal együtt harcolunk.

Mi történik, ha egy családi történet több generációra is kiterjed? Mária példája megmutatja, hogyan válhat a genetikai örökség a rák legyőzésének kulcsává.

A rákkezelés ma már egyre inkább személyre szabott. A daganat egyedi jellemzőinek vizsgálata segíthet az orvosoknak megalapozottabb döntéseket hozni és új kezelési lehetőségeket feltárni.

Tüdőrákkal, csont-, nyirokcsomó- és agyi áttéttel került kórházba a patikusnő, aki történetével mindenkinek erőt adhat.

A célzott kezelés hozott áttörést egy 59 éves, metasztatikus cholangiocarcinomás beteg számára.

Egy 62 éves férfit cholangiocarcinomával, egy ritka és agresszív epeúti daganattal diagnosztizáltak.

Egy 44 éves férfinél ritka és veszélyes gerincvelői daganatot diagnosztizáltak, amely a standard kezelések ellenére célzott terápiát igényelt. Az Oncompass szakértői egy innovatív megoldást azonosítottak, amely több mint egy évig sikeresen stabilizálta az állapotát.

Egy ALK-pozitív tüdőrákos beteg, akinek a precíziós onkológia és a célzott terápia több mint egy évtizedes túlélést biztosított.

Egy 62 éves nőnél diagnosztizált agresszív méhnyakrák a standard kezelések ellenére tovább terjedt. Egy molekuláris profilvizsgálat azonban új terápiás lehetőséget tárt fel, amely jelentősen meghosszabbította a beteg túlélését.