A prosztatarák a férfiak egyik leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése. Magyarországon évente körülbelül 4 000 új esetet fedeznek fel, és sajnos 1 400-1 500 férfi veszti életét a betegség következtében. Bár a számok elgondolkodtatóak, a korai felismerés esélyt ad a teljes gyógyulásra. Éppen ezért fontos, hogy ne csak akkor keressük fel az urológust, ha panaszunk van, hanem rendszeresen részt vegyünk szűrésen, különösen 50 éves kor felett.
Mikor érdemes szűrésre menni?
A prosztatarák korai stádiumban gyakran semmilyen tünetet nem okoz, vagy olyan panaszokat idéz elő, amelyek a jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra (BPH) is jellemzőek lehetnek. Ezért sok férfi nem gondol komolyabb problémára, és csak akkor fordul orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladottabb.
A szűrés általában 50 éves kortól javasolt, de ha a családban előfordult prosztatarák, akkor érdemes már 45 éves kortól elkezdeni a rendszeres vizsgálatot. A genetikai hajlam ugyanis növeli a kockázatot, és az ilyen esetekben a korai felismerés szó szerint életet menthet.
A prosztatarák felismerése: hogyan zajlik a vizsgálat?
Az első lépés mindig az orvosi konzultáció, ahol a szakorvos kikérdezi a beteget a panaszokról, a családi előzményekről és az általános egészségi állapotról. Ezt követi a rektális digitális vizsgálat, amelynek során az orvos tapintással vizsgálja meg a prosztatát. Ez az eljárás néhány másodpercig tart, és bár kellemetlen lehet, fájdalmat általában nem okoz.
A következő fontos vizsgálat a PSA-szint mérése. A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy fehérje, amelyet a prosztata termel. Vérvétel útján mérhető, és magasabb szintje utalhat gyulladásra, jóindulatú megnagyobbodásra vagy daganatra is.
Fontos tudni, hogy a PSA-szint önmagában nem diagnózis, hanem jelzés: a pontos okot további vizsgálatokkal lehet megállapítani.
Amennyiben a PSA-érték emelkedett, vagy a tapintás során eltérést észlel az orvos, ultrahangos vizsgálat következhet. A modern ultrahang nagy pontossággal képes feltérképezni a prosztata szerkezetét és méretét. Egyes esetekben MRI-vizsgálat is javasolt, amely részletes képet ad a prosztata belső szerkezetéről, a környező szövetekhez, szervekhez való viszonyáról és segít a gyanús területek pontos azonosításában.
A diagnózis megerősítéséhez szükség lehet szövettani mintavételre (biopsziára). Ez egy rövid, helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás, amely során apró mintát vesznek a prosztata szövetéből. A patológus mikroszkóp alatt elemzi ezeket, és megállapítja, hogy van-e daganatos elváltozás.
A vizsgálatok sorrendje mindig az egyéni rizikófaktoroktól függ. Ha valaki rendszeresen jár szűrésre, gyakran elegendő az éves PSA-mérés és az urológiai vizsgálat.
A prosztatarák tünetei
A tünetek sokszor alattomosan jelentkeznek, ezért fontos figyelni a legkisebb változásra is. A leggyakoribb panasz a gyakori vagy nehezen meginduló vizelés, különösen éjszaka. A vizeletsugár gyengülése, a megszakított vizelés, illetve a hólyagban maradó vizelet érzése szintén árulkodó lehet.
Előrehaladottabb stádiumban véres vizelet, véres ondó, medencetáji fájdalom vagy csontfájdalom is jelentkezhet, utóbbi már áttétre utalhat. Ezek a tünetek azonban nem kizárólag a prosztatarákra jellemzők, ezért minden esetben urológiai kivizsgálás szükséges.
A megelőzés lehetőségei
A prosztatarák kialakulásának kockázatát nem lehet teljesen kizárni, de több kutatás is bizonyította, hogy az életmódbeli tényezők fontos szerepet játszanak. A rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly és a zöldségekben gazdag étrend mind hozzájárulhatnak a rizikó csökkentéséhez.
Egy tanulmány szerint a jó kardiovaszkuláris állapot akár 35%-kal is mérsékelheti a betegség kialakulásának esélyét. A túlzott kalciumbevitel, a vörös hús és a feldolgozott ételek fogyasztása viszont növelheti a kockázatot.
Az orvosi kutatások szerint bizonyos gyógyszerek, például a Finasteride, csökkenthetik a prosztatarák előfordulását. Egy 7 évig tartó vizsgálat során az incidencia 24,4%-ról 18,4%-ra csökkent azoknál, akik rendszeresen szedték a készítményt. Ugyanakkor az étrend-kiegészítők, például a nagy dózisú E-vitamin, nem bizonyultak hatékonynak, sőt egyes tanulmányok szerint növelhetik a kockázatot.
Prosztatarák szűrése, megelőzése" width="1280" height="720" />
A prosztatarák szűrésének jelentősége
A korai felismerés továbbra is a legfontosabb tényező a gyógyulás szempontjából. A daganat időben diagnosztizálva több mint 90%-ban sikeresen kezelhető, ami jól mutatja, milyen nagy különbséget jelenthet egy egyszerű vizsgálat.
A szűrés nemcsak az életet, hanem az életminőséget is megőrzi. A korán felfedezett daganat kezelése kíméletesebb, sok esetben elegendő a megfigyelés, és elkerülhetők a súlyosabb beavatkozások.
Gyakori kérdések és válaszok
Az alábbi kérdések segítenek eligazodni abban, hogy mikor, hogyan és miért érdemes részt venni prosztatarák-szűrésen.
- Fájdalmas a prosztata vizsgálat?
Nem, a rektális tapintás és a PSA-vérvétel nem fájdalmas, legfeljebb kellemetlen. A vizsgálat néhány perc alatt lezajlik, és fontos információkat ad az orvosnak. - Mikor érdemes először elmenni szűrésre?
Általában 50 éves korban javasolt, de ha a családban előfordult prosztatarák, akkor akár 45 éves kortól is célszerű lehet. A genetikai hajlam ilyenkor jelentősen növeli a kockázatot. - Elég a PSA-vizsgálat, vagy kell más is?
A PSA önmagában nem elég. A legmegbízhatóbb eredményt az adja, ha a PSA-mérés kiegészül urológiai vizsgálattal, ultrahanggal és szükség esetén MRI-vel vagy biopsziával. - Milyen gyakran kell ismételni a szűrést?
Ha az eredmények negatívak, évente egyszer elegendő. Ha a PSA-érték a normál tartomány felső határán van, az orvos javasolhat gyakoribb ellenőrzést. - Van-e bármi, amit én tehetek a megelőzésért?
Igen. A rendszeres testmozgás, a dohányzás mellőzése, a mértékletes alkoholfogyasztás és a kiegyensúlyozott étrend mind segíthetnek csökkenteni a prosztatarák kialakulásának esélyét.
