Tudástár
Tüdőrák
Magyarországon évente 8500-8700 beteg hal bele tüdőrákba, évente tízezer új esetet diagnosztizálnak. A nőknél 24%, a férfiaknál 30% azoknak a daganatos betegségben szenvedőknek az aránya, akiknél a halál oka: tüdőrák. Ugyanakkor a korán felfedezett, műthető betegek 54-64 százalék eséllyel megélik a következő öt évet, és az áttétes betegek ötéves túlélése is 30-40 százalék.
A tüdőrák kialakulásának okai és a tünetek
A tüdőrákos megbetegedések 80-90%-a a dohányzással függ össze. Minél tovább, minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázat. Ugyanakkor nem ritka, hogy olyan embereknél is kialakul tüdődaganat, akik sosem dohányoztak. Ilyen esetekben genetikai faktorok, az immunrendszer stressz következtében kialakuló kóros állapotai, illetve más tüdőbetegségek - például a hörgők tartós, visszafordíthatatlan beszűkülésével járó krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) - tehetők felelőssé. A gyógyszerfogyasztási adatokból következtetve a tüdőbetegek száma Magyarországon jóval meghaladja az egymilliót. Fokozott kockázatot jelent a légúti vírusok - ide tartozik az új koronavírus is - által okozott tüdőhegesedés, fibrózis, továbbá egyes rákkeltő anyagok (radon, azbeszt, arzén, króm, nikkel, akril-nitril) tartós jelenléte a környezetben.
A betegség leggyakrabban az 50-70 éves kor között jelentkezik, a legtöbb új diagnosztizált 60 év körüli. A tüdőrák kezdetben teljesen tünet- és panaszmentes, általában egyéb okból végzett képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT) hívják fel a figyelmet a betegségre. Ha mégis van valamilyen tünet, az általában a köhögés (a betegek 75-80%-ánál), esetleg enyhe formában, de jelentkezhet akár sípoló nehézlégzés, illetve vérköpés. Főleg a száraz, váladék nélküli, illetve a szokásos terápiára és tüneti szerekre nem reagáló - esetleg még erősödő - köhögés esetén ajánlatos alaposabb kivizsgálást kérni. A köhögés erősebb dohányosok esetében általában nem is kelt gyanút, hiszen a cigaretta amúgy is kiválthat tartósan fennálló köhögést. Ilyenkor az adhat okot az aggodalomra, ha megváltozik a köhögés jellege, vagy ha súlyosabbá válik.
Előfordulhat továbbá tartós hőemelkedés, izzadékonyság. Figyelemre érdemes a nem múló láz, a gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, jelentősebb mértékű fogyás, nyelési nehézség, rekedtség, nyaki duzzanat, gyakran visszatérő légúti fertőzések. Gyakran nem is maga a tüdőrák, hanem annak valamely áttéte (metasztázis) okoz először tüneteket. Általában csak a betegek harmadánál fedezik fel korai szakaszban a betegséget.
A korai diagnózis jelentőségét mutatja, hogy akinél a tumor kisebb kiterjedésű, áttétmentes és műtéti úton eltávolítható, az 54-64% eséllyel megéli a következő öt évet. A késői stádiumban diagnosztizált és kezelt tüdőrákosok fele legfeljebb egy évig él, 100-ból kevesebb, mint húszan élnek még öt évet.
A betegek körülbelül egynegyedének a diagnózis felállításakor sincs semmilyen tünete. A tüdőszűrés nem teljesen biztos diagnosztikus módszer, hiszen például a kisméretű elváltozásokat nem mutatja ki. Ennek ellenére ajánlott a tüdőszűrésen való rendszeres részvétel.
Előrehaladott daganat esetén jelentkezhetnek olyan specifikus tünetek, mint például válltáji, illetve kar- és kézfájdalmak, gyakori tüdőgyulladás, valamint az áttétekkel összefüggő tünetek. A tüdőrák leggyakrabban a májba, a csontokba, valamint az agyba ad áttétet.
A tüdődaganat fajtái
A tüdőrákoknak több mint 20 fajtáját írták le. Ezek nem csak szöveti szerkezetükben, hanem viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, fajtái azonban alapvetően két nagy csoportra oszthatók: úgynevezett kissejtes és nem kissejtes tumorra. Ezek kialakulásukat illetően, szövettanilag és molekuláris biológiai sajátosságaik alapján is nagyon különbözőek, ennek megfelelően eltérő a klinikai lefolyásuk, valamint a kezelési lehetőségeik is.
Kissejtes tüdőrák
Ez a rákféleség alkotja a tüdőrákok 15-20%-t. A szokásosnál kisebb sejtekből áll - amelyek kerekdedek vagy zabszem alakúak (zabszemsejtes ráknak is nevezik) -, és agresszívebb a többi típusnál: gyorsan nő és hamar áttétet ad.
Nem-kissejtes tüdőrák
A nem-kissejtes tüdőrákot további két alcsoportra osztjuk: mirigyhám (adenokarcinóma), illetve laphámrák (planocellularis karcinóma). A laphámsejtes altípus a főhörgők hámjából indul ki - leggyakrabban férfiaknál fordul elő -, és nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai. Az adenokarcinóma a kisebb hörgők hámbélésében található nyáktermelő sejtekből származik. Rendszerint a tüdők perifériáján, gyakran egy már lezajlott gyulladásból visszamaradt hegek mellett alakul ki. Nők, és nem dohányzók körében ez a leggyakoribb tüdőrák.
Az esetek 10-13 százalékában úgynevezett kevert sejtes hámeredetű karcinóma fordul elő, amelyben többféle szövettípus megjelenik. Ritkán a tüdőben található festéktartalmú sejtekből (melanoma malignum), illetve a tüdő nyirokszövetéből is kiindulhat rosszindulatú daganat (lymphoma).
A diagnózis felállítása
A vérképből specifikus eltérések nem olvashatók ki, ám sok olyan adatot tartalmaz az eredmény, amelyből következtetni lehet a beteg általános állapotára, az esetleges áttétek jelenlétére. Amennyiben egy NSE (neuronspecifikus enoláz) nevű anyag szintje magas, úgy kissejtes daganat jelenléte feltételezhető.
A tüdőrákgyanús betegek kivizsgálásának elengedhetetlen része a röntgen- és a CT-vizsgálat. A mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat információt szolgáltat a daganat és az esetleges áttétek jelenlétéről, elhelyezkedéséről, méretéről. A PET a különféle sejtek, szövetek anyagcseréjét vizsgálja, amiből következtetni lehet rá, hogy rosszindulatú betegségről van-e szó. A PET-nek fontos szerepe lehet még a nyirokcsomók állapotának meghatározásában, a kezelés hatásosságának ellenőrzésében, valamint a kiújulás korai meghatározására is alkalmas.
Megnagyobbodott nyirokcsomók esetén úgynevezett mediastinoszkópiát végeznek, melynek célja eldönteni, hogy a nyirokcsomók áttét vagy gyulladás miatt növekedtek-e meg.
A kivizsgálás folyamán nem hagyható ki a bronchoszkópos vizsgálat (tüdő- és hörgőtükrözés), amely láthatóvá teszi a hörgőrendszer elváltozásait, és segít annak felderítésében, hogy a daganat operálható-e. Egyértelmű diagnózist csak szövettani/sejttani vizsgálat adhat, ehhez pedig szövettani (vagy citológiai) mintára van szükség. A leggyakrabban alkalmazott eljárás során a mellkasfalon keresztül vesznek mintát a szövettani vizsgálathoz.
A diagnózis felállításakor meghatározzák a tumor stádiumát (0-IV.), amely alapján kiválasztható a beteg számára legmegfelelőbb kezelés. A stádium meghatározása a daganat és az esetleges áttétek számán, méretén és elhelyezkedésén alapul. Nagyon fontos a szövettani típus ismerete, a daganat terjedésének üteme, mivel az alapvetően befolyásolja a választható kezelést.
A tüdődaganat optimális terápiájához nemcsak szövettani, hanem molekuláris genetikai vizsgálatra is szükség van – ehhez nincs szükség újabb mintavételre. A terápiás döntéshez ugyanis fontos tudni, hogy azonosítható-e az adott daganatot okozó génhiba.
Komprehenzív molekuláris diagnosztikai vizsgálat indokolt nem-kissejtes tüdőrákokban ritka szövettani típusokban (tüdőkiindulású adeonoid cystikus carcinoma – ACCL, mucoepidermoid carcinoma – MEC), nem-kissejtes tüdőrákokban III/A-B-C nem műthető vagy magas kockázatú tüdődaganatok esetén, továbbá kissejtes tüdőrák esetén, illetve nagy sejtes neuroendokrin karcinómánál lokoregionálisan kiterjedt, nem műthető vagy áttétes esetekben, illetve kissejtes tüdőrákban körülírt/nagy kiterjedésű stádium esetén..
A páciensek nagyjából 20-30%-nál az immunrendszerre ható kezelések (immunellenőrzőpont-gátlók) hatásosak, ezekkel tartós daganatmentességet lehet elérni. Fontos tehát, hogy a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok segítségével már a kezelések megkezdése előtt a leghatásosabb terápiát lehessen ajánlani a betegnek. Ebben segít – a molekuláris vizsgálat eredményének ismeretében - az Oncompass Medicine által fejlesztett orvosi döntéstámogató szoftver. Általában minél több mutáció fordul elő egy daganatban, annál hatékonyabb az immunterápia, és annál nehezebb a célzott daganatellenes kezelések alkalmazása. A kalkulátor lehetőséget ad rá, hogy a kezelőorvos a beteg egyedi esetére szabott tanácsot kapjon, hogy milyen típusú kezeléstől várható a legjobb eredmény.
A tüdőrák kezelése
A vizsgálati eredmények birtokában két kérdésben kell dönteni: 1. A daganat teljes mértékben eltávolítható-e? 2. A beteg általános egészségi állapota, szerveinek működése lehetővé teszi-e a tervezett beavatkozásokat? A terápiás terv kialakításánál figyelembe veszik: a tüdőrák típusát, nagyságát, a daganat elhelyezkedését, a betegség stádiumát, a beteg életkorát.
A tüdőrákok terápiája komplex megközelítést igényel, melyben nagy szerepet kap a sebészi eltávolítás, a kemoterápia, a sugárterápia, a célzott szerek, illetve az immunterápia alkalmazása is. Kissejtes tüdőrák esetén leggyakrabban kemoterápia jöhet szóba, nem-kissejtes daganat esetén az első három stádiumban gyakran sikeres a műtéti eltávolítás.
Műtét
A gyógyult tüdőrákos betegek 95-97%-a a sikeres műtétnek köszönheti az életét – ez szorosan összefügg a korai felismeréssel. A legtöbbjüknél tüdőszűrés eredménye veti fel a daganat gyanúját, ezért is fontos, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozók évente keressék fel a szűrőállomást.
Műtétre akkor kerülhet sor, ha az előzetes vizsgálatok alapján valószínűleg teljes egészében eltávolítható a daganat, ezt lehetővé teszi a nagysága, elhelyezkedése, kiterjedtsége, és a beteg általános állapota. A tüdőrákos betegek nagy része dohányos, emiatt a tüdejük nem működik tökéletesen. Figyelembe kell tehát venni, hogy az operáció után megmaradó tüdőrész képes lesz-e ellátni a szervezetet oxigénnel.
A sebészeti beavatkozás három leggyakoribb típusa:
- ha a daganat kis kiterjedésű, akkor a tüdőszövet kis területét kell csupán eltávolítani (szegmentrezekció);
- sokszor a daganat elhelyezkedése miatt egy egész tüdőlebenyt el kell távolítani (lobektómia);
- a daganat elhelyezkedése vagy kiterjedése miatt indokolt lehet az egyik tüdő egészben történő eltávolítása (pneumonektómia).
Ezeken kívül léteznek speciális, nagy gyakorlatot igénylő műtéti megoldások is, amikor a daganat a főhörgők elágazásához közel helyezkedik el. A műtétek során a daganattal együtt a nyirokcsomókat is eltávolítják.
Régebben a kissejtes tüdőrákot nem operálhatónak tekintették, mivel a műtét nem javított a túlélési esélyeken, a daganat korai áttétképzése és agresszív természete miatt. A kissejtes tüdőrák túlélési aránya valóban nem túl jó, de ma már egyre több esetben kerül sor műtétre.
Kemoterápia
A különböző ráktípusok kemoterápiás érzékenysége eltérő. A tüdődaganatok kemoterápiájában az 1980-as években kifejlesztett gyógyszerek hozták az első áttörést, majd ezeket folyamatosan fejlesztették.
A kissejtes tüdődaganatnál a fő kezelési protokoll a kemoterápia - függetlenül attól, hogy később a beteget esetleg megoperálják -, mivel a tüdőráknak ez a típusa rendkívül agresszív növekedésű és hamar áttétet ad. Legtöbb esetben a nem-kissejtes tüdőrákoknál is alkalmaznak kemoterápiát. A cél az, hogy a daganat szaporodását befolyásoló készítményekkel (citosztatikum) megállítsák a sejtosztódást. Mivel ezek a szerek valamennyi gyorsan osztódó sejtre hatnak, sok a mellékhatásuk. Ezek ellensúlyozására egyre többféle készítmény áll rendelkezésre.
Az operáció előtt szükség lehet úgynevezett neoadjuváns kezelésre – ez lehet sugárterápia vagy kemoterápia -, a daganat méretének, a tumorsejtek életképességének csökkentése érdekében. A műtét utáni adjuváns terápia célja az esetleg a szervezetben szétszóródott daganatos sejtek és a rejtett metasztázisok felszámolása.
Sugárkezelés
A sugárterápia során a daganatot radioaktív sugárzással igyekeznek megsemmisíteni. A kezelések meghatározott időközönként követik egymást. Sajnos ilyenkor a tüdőhöz közeli szervek is károsodhatnak - többek között a szív és a nyelőcső is -, ezért a kezeléseket szoros orvosi ellenőrzés mellett végzik.
A sugárterápia a tüdőrák minden típusának kezelésében fontos szerepet játszhat. Gyakran a műtéti megoldást egészíti ki: műtét előtt a tumor zsugorítására, műtét után a maradék tumorsejtek elpusztítására alkalmazzák. Különösen nagy a szerepe előrehaladottabb stádiumú daganatoknál.
A nem operálható betegek műtét helyett kapnak sugárkezelést, amely az áttétek okozta fájdalom csökkentésére és a daganatból eredő vérzés elállítására is alkalmazható.
Optimális esetben a kezelés befejezése után a beteg tünet- és panaszmentessé válik, de folyamatos ellenőrzés alatt marad. Minden új tünet (fájdalom, fulladás, nehézlégzés) jelentkezésekor ajánlatos felkeresnie a kezelőorvost.
Célzott terápiák
A személyre szabott terápiák, vagyis a célzott molekuláris szerek igazi áttörést hoztak a tüdődaganatok elleni küzdelemben is. A célzott terápia a legjobb választás azokban az esetekben, amikor egyértelműen azonosítható a daganat kialakulásáért közvetlenül felelős irányító mutáció. A nem kissejtes tüdőrákok áttétes vagy helyileg előrehaladott formáiban is alkalmazhatók ilyen terápiák.
A tüdőrák áttétei
A tüdőrák - különösen a kissejtes formája - hamar áttéteket ad. Gyakran nem is az elsődleges tüdődaganat, hanem valamelyik metasztázis okoz először tüneteket, és viszi orvoshoz a beteget.
A tüdőrák közvetlenül a mellkasfalra, a mellhártyára terjed először, majd a nyirokerek útján a nyirokcsomókba jut, így azok megnagyobbodnak a hónaljban és a kulcscsont fölötti területen. A vérerek útján leggyakrabban a központi idegrendszer (a gerincvelő és az agy), valamint a mellékvesék, a csontok és a máj lehet érintett.
Pozitív változás, hogy különösen a legtöbb tüdőrákos beteget adó 50-70 éves korcsoportban némiképpen csökkent a daganatos megbetegedésben elhunytak száma 2016 óta.
Az immunonkológiai terápiák alkalmazása jelentősen javítja a túlélési prognózist és az életminőséget. Ezek a terápiák azonban a tüdődaganatos betegek esetében többségében egyedi méltányossági kérelem pozitív elbírálását követően alkalmazhatók. Könnyebb hozzáférésük jelentősen javítaná a tüdőrák kezelésének lehetőségeit.
Jelentkezzen konzultációra
A személyes konzultációk mellett akár online precíziós onkológiai konzultáció keretében mérjük fel a személyre szabott terápiás lehetőségeket. A jelentkezéshez hívjon minket a 06 (1) 77 33 777-es telefonszámon, vagy regisztráljon az oldalon keresztül!