03 Un Projet Pilote 1 608x374

Tudástár

Tüdőrák

Magyarországon évente 8500-8700 beteg hal bele tüdőrákba, évente tízezer új esetet diagnosztizálnak. A nőknél 24%, a férfiaknál 30% azoknak a daganatos betegségben szenvedőknek az aránya, akiknél a halál oka: tüdőrák. Ugyanakkor a korán felfedezett, műthető betegek 54-64 százalék eséllyel megélik a következő öt évet, és az áttétes betegek ötéves túlélése is 30-40 százalék. 

Hogyan tudunk segíteni? Ismerje meg precíziós onkológiai programunkat!

A tüdőrák kialakulásának okai és a tünetek

A tüdőrákos megbetegedések 80-90%-a a dohányzással függ össze. Minél tovább, minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázat. Ugyanakkor nem ritka, hogy olyan embereknél is kialakul tüdődaganat, akik sosem dohányoztak. Ilyen esetekben genetikai faktorok, az immunrendszer stressz következtében kialakuló kóros állapotai, illetve más tüdőbetegségek - például a hörgők tartós, visszafordíthatatlan beszűkülésével járó krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) - tehetők felelőssé. A gyógyszerfogyasztási adatokból következtetve a tüdőbetegek száma Magyarországon jóval meghaladja az egymilliót. Fokozott kockázatot jelent a légúti vírusok - ide tartozik az új koronavírus is - által okozott tüdőhegesedés, fibrózis, továbbá egyes rákkeltő anyagok (radon, azbeszt, arzén, króm, nikkel, akril-nitril) tartós jelenléte a környezetben. 

A betegség leggyakrabban az 50-70 éves kor között jelentkezik, a legtöbb új diagnosztizált 60 év körüli. A tüdőrák kezdetben teljesen tünet- és panaszmentes, általában egyéb okból végzett képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT) hívják fel a figyelmet a betegségre. Ha mégis van valamilyen tünet, az általában a köhögés (a betegek 75-80%-ánál), esetleg enyhe formában, de jelentkezhet akár sípoló nehézlégzés, illetve vérköpés. Főleg a száraz, váladék nélküli, illetve a szokásos terápiára és tüneti szerekre nem reagáló - esetleg még erősödő - köhögés esetén ajánlatos alaposabb kivizsgálást kérni. A köhögés erősebb dohányosok esetében általában nem is kelt gyanút, hiszen a cigaretta amúgy is kiválthat tartósan fennálló köhögést. Ilyenkor az adhat okot az aggodalomra, ha megváltozik a köhögés jellege, vagy ha súlyosabbá válik.

Előfordulhat továbbá tartós hőemelkedés, izzadékonyság. Figyelemre érdemes a nem múló láz, a gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, jelentősebb mértékű fogyás, nyelési nehézség, rekedtség, nyaki duzzanat, gyakran visszatérő légúti fertőzések. Gyakran nem is maga a tüdőrák, hanem annak valamely áttéte (metasztázis) okoz először tüneteket. Általában csak a betegek harmadánál fedezik fel korai szakaszban a betegséget. 

A korai diagnózis jelentőségét mutatja, hogy akinél a tumor kisebb kiterjedésű, áttétmentes és műtéti úton eltávolítható, az 54-64% eséllyel megéli a következő öt évet. A késői stádiumban diagnosztizált és kezelt tüdőrákosok fele legfeljebb egy évig él, 100-ból kevesebb, mint húszan élnek még öt évet.

A betegek körülbelül egynegyedének a diagnózis felállításakor sincs semmilyen tünete. A tüdőszűrés nem teljesen biztos diagnosztikus módszer, hiszen például a kisméretű elváltozásokat nem mutatja ki. Ennek ellenére ajánlott a tüdőszűrésen való rendszeres részvétel. 

Előrehaladott daganat esetén jelentkezhetnek olyan specifikus tünetek, mint például válltáji, illetve kar- és kézfájdalmak, gyakori tüdőgyulladás, valamint az áttétekkel összefüggő tünetek. A tüdőrák leggyakrabban a májba, a csontokba, valamint az agyba ad áttétet.

Ismerje meg a tüdőrák célzott kezelési lehetőségeit

A tüdődaganat fajtái

A tüdőrákoknak több mint 20 fajtáját írták le. Ezek nem csak szöveti szerkezetükben, hanem viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, fajtái azonban alapvetően két nagy csoportra oszthatók: úgynevezett kissejtes és nem kissejtes tumorra. Ezek kialakulásukat illetően, szövettanilag és molekuláris biológiai sajátosságaik alapján is nagyon különbözőek, ennek megfelelően eltérő a klinikai lefolyásuk, valamint a kezelési lehetőségeik is.

Kissejtes tüdőrák

Ez a rákféleség alkotja a tüdőrákok 15-20%-t. A szokásosnál kisebb sejtekből áll - amelyek kerekdedek vagy zabszem alakúak (zabszemsejtes ráknak is nevezik) -, és agresszívebb a többi típusnál: gyorsan nő és hamar áttétet ad. 

Nem-kissejtes tüdőrák

A nem-kissejtes tüdőrákot további két alcsoportra osztjuk: mirigyhám (adenokarcinóma), illetve laphámrák (planocellularis karcinóma). A laphámsejtes altípus a főhörgők hámjából indul ki - leggyakrabban férfiaknál fordul elő -, és nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai. Az adenokarcinóma a kisebb hörgők hámbélésében található nyáktermelő sejtekből származik. Rendszerint a tüdők perifériáján, gyakran egy már lezajlott gyulladásból visszamaradt hegek mellett alakul ki. Nők, és nem dohányzók körében ez a leggyakoribb tüdőrák.

Az esetek 10-13 százalékában úgynevezett kevert sejtes hámeredetű karcinóma fordul elő, amelyben többféle szövettípus megjelenik. Ritkán a tüdőben található festéktartalmú sejtekből (melanoma malignum), illetve a tüdő nyirokszövetéből is kiindulhat rosszindulatú daganat (lymphoma).

 

A diagnózis felállítása

A vérképből specifikus eltérések nem olvashatók ki, ám sok olyan adatot tartalmaz az eredmény, amelyből következtetni lehet a beteg általános állapotára, az esetleges áttétek jelenlétére. Amennyiben egy NSE (neuronspecifikus enoláz) nevű anyag szintje magas, úgy kissejtes daganat jelenléte feltételezhető.

A tüdőrákgyanús betegek kivizsgálásának elengedhetetlen része a röntgen- és a CT-vizsgálat. A mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat információt szolgáltat a daganat és az esetleges áttétek jelenlétéről, elhelyezkedéséről, méretéről. A PET a különféle sejtek, szövetek anyagcseréjét vizsgálja, amiből következtetni lehet rá, hogy rosszindulatú betegségről van-e szó. A PET-nek fontos szerepe lehet még a nyirokcsomók állapotának meghatározásában, a kezelés hatásosságának ellenőrzésében, valamint a kiújulás korai meghatározására is alkalmas. 

Megnagyobbodott nyirokcsomók esetén úgynevezett mediastinoszkópiát végeznek, melynek célja eldönteni, hogy a nyirokcsomók áttét vagy gyulladás miatt növekedtek-e meg.

A kivizsgálás folyamán nem hagyható ki a bronchoszkópos vizsgálat (tüdő- és hörgőtükrözés), amely láthatóvá teszi a hörgőrendszer elváltozásait, és segít annak felderítésében, hogy a daganat operálható-e. Egyértelmű diagnózist csak szövettani/sejttani vizsgálat adhat, ehhez pedig szövettani (vagy citológiai) mintára van szükség. A leggyakrabban alkalmazott eljárás során a mellkasfalon keresztül vesznek mintát a szövettani vizsgálathoz.

A diagnózis felállításakor meghatározzák a tumor stádiumát (0-IV.), amely alapján kiválasztható a beteg számára legmegfelelőbb kezelés. A stádium meghatározása a daganat és az esetleges áttétek számán, méretén és elhelyezkedésén alapul. Nagyon fontos a szövettani típus ismerete, a daganat terjedésének üteme, mivel az alapvetően befolyásolja a választható kezelést.

Mit jelent a molekuláris diagnosztika?

A tüdődaganat optimális terápiájához nemcsak szövettani, hanem molekuláris genetikai vizsgálatra is szükség van – ehhez nincs szükség újabb mintavételre. A terápiás döntéshez ugyanis fontos tudni, hogy azonosítható-e az adott daganatot okozó génhiba. 

Komprehenzív molekuláris diagnosztikai vizsgálat indokolt nem-kissejtes tüdőrákokban ritka szövettani típusokban (tüdőkiindulású adeonoid cystikus carcinoma – ACCL, mucoepidermoid carcinoma – MEC), nem-kissejtes tüdőrákokban III/A-B-C nem műthető vagy magas kockázatú tüdődaganatok esetén, továbbá kissejtes tüdőrák esetén, illetve nagy sejtes neuroendokrin karcinómánál lokoregionálisan kiterjedt, nem műthető vagy áttétes esetekben, illetve kissejtes tüdőrákban körülírt/nagy kiterjedésű stádium esetén..

Ismerje meg a tüdőrák célzott kezelési lehetőségeit

A páciensek nagyjából 20-30%-nál az immunrendszerre ható kezelések (immunellenőrzőpont-gátlók) hatásosak, ezekkel tartós daganatmentességet lehet elérni. Fontos tehát, hogy a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok segítségével már a kezelések megkezdése előtt a leghatásosabb terápiát lehessen ajánlani a betegnek. Ebben segít – a molekuláris vizsgálat eredményének ismeretében - az Oncompass Medicine által fejlesztett orvosi döntéstámogató szoftver. Általában minél több mutáció fordul elő egy daganatban, annál hatékonyabb az immunterápia, és annál nehezebb a célzott daganatellenes kezelések alkalmazása. A kalkulátor lehetőséget ad rá, hogy a kezelőorvos a beteg egyedi esetére szabott tanácsot kapjon, hogy milyen típusú kezeléstől várható a legjobb eredmény. 

A digitális terápiatervezés a személyre szabott kezelések és immunterápiák digitális eszközzel végzett megtervezését jelenti.

A tüdőrák kezelése 

A vizsgálati eredmények birtokában két kérdésben kell dönteni: 1. A daganat teljes mértékben eltávolítható-e? 2. A beteg általános egészségi állapota, szerveinek működése lehetővé teszi-e a tervezett beavatkozásokat? A terápiás terv kialakításánál figyelembe veszik: a tüdőrák típusát, nagyságát, a daganat elhelyezkedését, a betegség stádiumát, a beteg életkorát.

A tüdőrákok terápiája komplex megközelítést igényel, melyben nagy szerepet kap a sebészi eltávolítás, a kemoterápia, a sugárterápia, a célzott szerek, illetve az immunterápia alkalmazása is. Kissejtes tüdőrák esetén leggyakrabban kemoterápia jöhet szóba, nem-kissejtes daganat esetén az első három stádiumban gyakran sikeres a műtéti eltávolítás.

Műtét

A gyógyult tüdőrákos betegek 95-97%-a a sikeres műtétnek köszönheti az életét – ez szorosan összefügg a korai felismeréssel. A legtöbbjüknél tüdőszűrés eredménye veti fel a daganat gyanúját, ezért is fontos, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozók évente keressék fel a szűrőállomást.

Műtétre akkor kerülhet sor, ha az előzetes vizsgálatok alapján valószínűleg teljes egészében eltávolítható a daganat, ezt lehetővé teszi a nagysága, elhelyezkedése, kiterjedtsége, és a beteg általános állapota. A tüdőrákos betegek nagy része dohányos, emiatt a tüdejük nem működik tökéletesen. Figyelembe kell tehát venni, hogy az operáció után megmaradó tüdőrész képes lesz-e ellátni a szervezetet oxigénnel.

A sebészeti beavatkozás három leggyakoribb típusa:

- ha a daganat kis kiterjedésű, akkor a tüdőszövet kis területét kell csupán eltávolítani (szegmentrezekció);

- sokszor a daganat elhelyezkedése miatt egy egész tüdőlebenyt el kell távolítani (lobektómia);

- a daganat elhelyezkedése vagy kiterjedése miatt indokolt lehet az egyik tüdő egészben történő eltávolítása (pneumonektómia).

Ezeken kívül léteznek speciális, nagy gyakorlatot igénylő műtéti megoldások is, amikor a daganat a főhörgők elágazásához közel helyezkedik el. A műtétek során a daganattal együtt a nyirokcsomókat is eltávolítják.

Régebben a kissejtes tüdőrákot nem operálhatónak tekintették, mivel a műtét nem javított a túlélési esélyeken, a daganat korai áttétképzése és agresszív természete miatt. A kissejtes tüdőrák túlélési aránya valóban nem túl jó, de ma már egyre több esetben kerül sor műtétre.

Kemoterápia

A különböző ráktípusok kemoterápiás érzékenysége eltérő. A tüdődaganatok kemoterápiájában az 1980-as években kifejlesztett gyógyszerek hozták az első áttörést, majd ezeket folyamatosan fejlesztették. 

A kissejtes tüdődaganatnál a fő kezelési protokoll a kemoterápia - függetlenül attól, hogy később a beteget esetleg megoperálják -, mivel a tüdőráknak ez a típusa rendkívül agresszív növekedésű és hamar áttétet ad. Legtöbb esetben a nem-kissejtes tüdőrákoknál is alkalmaznak kemoterápiát. A cél az, hogy a daganat szaporodását befolyásoló készítményekkel (citosztatikum) megállítsák a sejtosztódást. Mivel ezek a szerek valamennyi gyorsan osztódó sejtre hatnak, sok a mellékhatásuk. Ezek ellensúlyozására egyre többféle készítmény áll rendelkezésre.

Az operáció előtt szükség lehet úgynevezett neoadjuváns kezelésre – ez lehet sugárterápia vagy kemoterápia -, a daganat méretének, a tumorsejtek életképességének csökkentése érdekében. A műtét utáni adjuváns terápia célja az esetleg a szervezetben szétszóródott daganatos sejtek és a rejtett metasztázisok felszámolása.

Sugárkezelés

A sugárterápia során a daganatot radioaktív sugárzással igyekeznek megsemmisíteni. A kezelések meghatározott időközönként követik egymást. Sajnos ilyenkor a tüdőhöz közeli szervek is károsodhatnak - többek között a szív és a nyelőcső is -, ezért a kezeléseket szoros orvosi ellenőrzés mellett végzik. 

A sugárterápia a tüdőrák minden típusának kezelésében fontos szerepet játszhat. Gyakran a műtéti megoldást egészíti ki: műtét előtt a tumor zsugorítására, műtét után a maradék tumorsejtek elpusztítására alkalmazzák. Különösen nagy a szerepe előrehaladottabb stádiumú daganatoknál.

A nem operálható betegek műtét helyett kapnak sugárkezelést, amely az áttétek okozta fájdalom csökkentésére és a daganatból eredő vérzés elállítására is alkalmazható.

Optimális esetben a kezelés befejezése után a beteg tünet- és panaszmentessé válik, de folyamatos ellenőrzés alatt marad. Minden új tünet (fájdalom, fulladás, nehézlégzés) jelentkezésekor ajánlatos felkeresnie a kezelőorvost.

Célzott terápiák

A személyre szabott terápiák, vagyis a célzott molekuláris szerek igazi áttörést hoztak a tüdődaganatok elleni küzdelemben is. A célzott terápia a legjobb választás azokban az esetekben, amikor egyértelműen azonosítható a daganat kialakulásáért közvetlenül felelős irányító mutáció. A nem kissejtes tüdőrákok áttétes vagy helyileg előrehaladott formáiban is alkalmazhatók ilyen terápiák.

A célzott terápiás lehetőségek a molekuláris információ alapján

A tüdőrák áttétei

A tüdőrák - különösen a kissejtes formája - hamar áttéteket ad. Gyakran nem is az elsődleges tüdődaganat, hanem valamelyik metasztázis okoz először tüneteket, és viszi orvoshoz a beteget.

A tüdőrák közvetlenül a mellkasfalra, a mellhártyára terjed először, majd a nyirokerek útján a nyirokcsomókba jut, így azok megnagyobbodnak a hónaljban és a kulcscsont fölötti területen. A vérerek útján leggyakrabban a központi idegrendszer (a gerincvelő és az agy), valamint a mellékvesék, a csontok és a máj lehet érintett. 

Pozitív változás, hogy különösen a legtöbb tüdőrákos beteget adó 50-70 éves korcsoportban némiképpen csökkent a daganatos megbetegedésben elhunytak száma 2016 óta. 

Az immunonkológiai terápiák alkalmazása jelentősen javítja a túlélési prognózist és az életminőséget. Ezek a terápiák azonban a tüdődaganatos betegek esetében többségében egyedi méltányossági kérelem pozitív elbírálását követően alkalmazhatók. Könnyebb hozzáférésük jelentősen javítaná a tüdőrák kezelésének lehetőségeit.

Jelentkezzen konzultációra

A személyes konzultációk mellett akár online precíziós onkológiai konzultáció keretében mérjük fel a személyre szabott terápiás lehetőségeket.  A jelentkezéshez hívjon minket a 06 (1) 77 33 777-es telefonszámon, vagy regisztráljon az oldalon keresztül!

Díjaink

Asco Breakthrough

ASCO Breakthrough Innovations in Oncology

2019 Bővebben
Bővebben

Rólunk

Az Oncompass Medicine rövid története

2003— —2022

Az Oncompass Medicine egy hazai orvosi vállalkozás, amely daganatos betegek személyre szabott kezeléséhez szükséges diagnosztikai és döntéstámogató orvosi eszközök fejlesztésével foglalkozik.

Tudjon meg többet

Partnereink

26 magyarországi onkológiai centrummal van együttműködési megállapodásunk