Pankreász daganat

A hasnyálmirigy (pankreász) a hashártyán kívül, a gyomor mögött található. Három részre tagolódik: a széles fejrész a patkóbél ívébe illeszkedik, valamint van egy keskenyebb test- és farokrész. A pankreász külső és belső elválasztású mirigyekből áll. A külső elválasztású mirigyek mintegy húszféle emésztőenzimet termelnek, amelyek a pankreászvezetéken keresztül a vékonybélbe jutnak. A hasnyálmirigy állományában találhatók az ún. Langerhans-szigetek is, amelyek hormonokat - mindenekelőtt a cukoranyagcserében fontos szerepet játszó inzulint – termelnek, melyek közvetlenül a vérpályába jutnak be.

Fokozott kockázatok

A hasnyálmirigy daganatos burjánzását legtöbbször környezeti ártalmak provokálják, például vegyi anyagok (szerves oldószerek, növényvédő- és rovarirtó szerek, azbeszt, benzol valamint a klórozott szénhidrogének), nehézfémek. Összefüggést tulajdonítanak a II-es típusú cukorbetegség, a hasnyálmirigy-gyulladás, a májzsugorodás, a gyomorfekélyt is okozó Helicobacter pylori fertőzés, a fogínygyulladás, egyes genetikai mutációk (BRCA1, BRCA2) és az ún. Lynch-szindróma nevű örökletes betegség, valamint a pankreászdaganat között. Az életmódbeli kockázatok között kiemelkedik a dohányzás, az elhízás, a zsíros ételek és az alkohol mértéktelen fogyasztása.

Öröklődéssel tízből egy eset magyarázható, ezért érdemes kockázati tényezőként kezelni a családban előfordult hasnyálmirigy-, bél-, méhtest- és petefészekrákot. Rendszeres kontrollvizsgálatokkal – például hasi ultrahang - esély van arra, hogy időben felismerjék az esetleges tumoros folyamatokat.

Sokáig tünetmentesen

A hasnyálmirigyrák igen ritkán jóindulatú, általában meglehetősen agresszív, rosszindulatú betegség, a vérerekbe és a nyirokrendszerbe betörve gyorsan képez áttéteket, leggyakrabban a májban, a tüdőben és a csontokban. Korai stádiumában teljesen tünetmentes, nincs a szűrésére speciálisan alkalmas módszer, ezért az esetek jelentős hányadát csak előrehaladott állapotban ismerik fel. Amikor már tüneteket okoz, a betegek leggyakrabban felhasi, illetve hátfájdalmakkal, puffadással, állandósult hasi diszkomfort-érzettel, emésztési problémákkal, ismétlődő vénagyulladásokkal fordulnak orvoshoz. Amikor már valamelyik szervben áttétek alakultak ki, sárgaság, leromlott általános állapot, jelentős és megmagyarázhatatlan fogyás jelentkezhet. A késői tünetek a tumor helyétől függően mutatkoznak. A szerv feji részéből kiinduló daganat (ilyen az esetek kb. 70%-a) elzárja az epevezetéket, ami emésztési zavarokat okoz, mivel sem az emésztőenzimek, sem az epe nem tud a vékonybélbe bejutni. További tünet a sárgás bőr és szemfehérje, a sötét vizelet. A hasnyálmirigy középső (20%) és farki részéből (10%) kiinduló tumorok viszont a has felső részében jelentkező és a hátba kisugárzó görcsös fájdalmakat okoznak, mivel a rák beszűri a környezetében elhelyezkedő idegdúcokat.

A gyanútól a diagnózisig

A laboratóriumi eredmények közül gyanút kelthet a megemelkedett vércukorszint, a magasabb lipáz- és amilázaktivizás, illetve olyan vérösszetevők, amelyek daganat jelenlétére utalnak (tumormarkerek). A hasnyálmirigyrák diagnosztizálásához sok irányú, összetett vizsgálatokra van szükség. Ultrahanggal az esetek négyötödében ki lehet mutatni a tumort. Tűbiopsziával tudnak szövettani mintát venni - a biztos diagnózis felállításához szükség van a szövetminta mikroszkópos vizsgálatára is - illetve endoszkópos, esetleg laparaszkópos vizsgálattal belső ultrahangot végeznek. Ultrahangot műtét közben is alkalmaznak, hogy a kisebb daganatokat megtalálják – ez utóbbi célra alkalmas a CT, továbbá a CT-vezérelt szövettani vizsgálat is.

Általában több vizsgálati módszert is kombinálnak, mivel például egy ultrahanggal kimutatott elváltozás nem feltétlenül rosszindulatú rákot jelez, jóindulatú elváltozásnak vagy hasnyálmirigy-gyulladásnak is lehet a jele. CT-vizsgálattal főként a rák kiterjedését tudják pontosabban megállapítani.

Az epeutak és a pankreászvezeték kontrasztanyaggal történő feltöltése a daganat által okozott esetleges beszűkülésről vagy elzáródásról ad képet.

A hasnyálmirigyrák kezelése

Kései fázisú hasnyálmirigyrákban elhunyt betegek genomját elemezve tumorsejtjeikben különböző típusú mutációkat regisztráltak. Matematikai módszerekkel megalkották ezeknek a mutációknak a „családfáját”, amelyek arról árulkodtak, hogy a hasnyálmirigytumor meglehetősen lassan alakul ki. A ráksejtek csak az első rákot okozó mutációk bekövetkezte után tíz évvel bukkannak fel, és további öt év telik el, mire szétszóródtak és visszafordíthatatlan állapotot idéznek elő. Ez megerősíti, hogy a gyógyítás kulcsa a minél korábbi szűrés volna. Továbbá előrelépést jelentene, ha CT- és MR-vizsgálatot végeznének olyan személyeknél, akik családi anamnézisük alapján különösen veszélyeztetettek. Illetve nagy reményeket fűznek a kutatók az optikai és a nyálanalízist alkalmazó vizsgálatok kutatásához.

A hasnyálmirigyrák feltérképezése az egyik legnagyobb kihívás a kutatók számára, a világ vezető gyógyszergyáraiban és klinikáin keresik a jelenleginél eredményesebb hatóanyagokat, valamint a betegek életminőségét javító eljárásokat.

Így is ma még a hasnyálmirigy-daganat az egyik legveszélyesebb tumor. Műtéttel sikeresen kezelhető, azonban erre csak az esetek 15-20 százalékában van lehetőség. Klinikai adatok szerint mire a beteg orvoshoz kerül, a tumoros szövet már általában behálózza a környező szerveket is, és távoli áttéteket képez. Sokszor már inkább csak az élet meghosszabbítására és fájdalomcsillapításra van lehetőség. Azoknak a betegeknek van több esélyük, akiknél még az áttétek elburjánzása előtt sikerül eltávolítani a daganatot, illetve akiknek a szervezete jól reagál a daganatellenes kezelésekre.

Műtét

Mivel a pankeászdaganatok többsége a patkóbélhez szorosan tapadó fejrészben van, a rákos területet nem egyszerű kimetszeni. Több évtizede gyakorolt megoldás a Whipple műtét. Ennek során a hasnyálmirigy fejét, a patkóbél és általában a gyomor egy szakaszát, valamint az epehólyagot, továbbá a pancreas és az epehólyag közös, a patkóbélbe nyíló vezetékét távolítják el. Erre a műtétre akkor kerül sor, ha a hasnyálmirigy fejében található daganat teljes mértékben kimetszhető, és a betegnek jó az általános állapota. A beavatkozást a hasnyálmirigy és a gyomor-bél sebészetében jártas sebész végzi. A műtétet követően a hiányzó emésztőnedv- és hormontermelést gyógyszeresen pótolják, és a betegnek meg kell tanulnia a vércukorszint-mérést és az inzulinadagolást.

Gyakori, hogy a tumort már nem lehet eltávolítani a kiterjedt összenövések miatt. Sebészi beavatkozásnak azonban gyakran ilyenkor is van létjogosultsága: ha a rákos burjánzás elzárja az epevezetéket, összeköttetést teremtenek az epeút és a vékonybél között, a belekbe vezetve az epét. Olykor az elzáródás okozta sárgaságot endoszkópos módszerrel kezelik, egy műanyagcső beillesztésével, amely biztosítja az epe elfolyását.

Sugárkezelés

Amikor nincs lehetőség műtétre, a daganat tömegét sugár- és/vagy kemoterápiás kezeléssel próbálják csökkenteni, ezáltal mérsékelni az epeutak vagy a patkóbél beszűkülésével, elzáródásával fellépő emésztési problémákat. A sebészi kezelés eredményének javítása reményében is gyakran alkalmaznak besugárzást a műtétnél visszamaradt ráksejtek elpusztítása érdekében.

Kemoterápia

Amikor a daganat nem operálható vagy már áttétes, citosztatikus vagy a sejtosztódást leállító gyógyszeres kezeléssel igyekeznek meghosszabbítani a beteg életét. Sajnos kevés hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, a standard kombinált kemoterápiás kezelés átlagosan 5-6 hónapos túlélési előnyt jelent.

A műtétek utáni kemoterápia és/vagy sugárkezelés célja az áttétképződés megakadályozása, az esetleges áttétek elpusztítása.

Célzott terápiák

Számos új hatóanyag klinikai vizsgálata zajlik -, amely célzottan a ráksejtekre hat. A célzott gyógyszerek alkalmazásához az kell, hogy molekuláris diagnosztikai módszerrel be lehessen azonosítani a daganatos mutációt okozó célpontokat. Az Oncompass Medicine orvosi szoftvere segítségével (digitális terápiatervezés) következtetni lehet arra is, hogy mely kezelések lehetnek hatásosak illetve hatástalanok a daganatra.

Az előrehaladott, áttétes stádiumban diagnosztizált hasnyálmirigyrák kezelésében mind a célzott gyógyszerek, mind az immunterápiák fontos szerepet játszhatnak. Ennek érdekében nemcsak az örökletes mutációk (BRCA) lehetőségét kell vizsgálni, a sokgénes analízis ugyanis fontos információkkal szolgálhat a terápia megkezdése előtt. Az epeúti és hasnyálmirigy daganatok számos jól ismert mutációt hordoznak – ilyen például jellemzően a KRAS onkogén -, amelyeket célzott kezeléssel, illetve immunterápiával célba lehet venni.

Számos klinikai vizsgálat keresi a megfelelő módszereket az immunrendszer stimulálására, annak érdekében, hogy képes legyen felismerni a hasnyálmirigyrák sejtjeit, és megfelelő immunválaszt adva elpusztítsa őket.

Azoknál a betegeknél is fontos szerepük lehet az immunterápiáknak, akik daganateltávolító műtéten estek át, a betegség kiújulásának a kockázata ugyanis rendkívül magas. Az immunterápia meghosszabbítja az időt a várható progresszióig, ezekkel a kezelésekkel tehát hosszabb túlélést lehet elérni.

Palliatív terápiák

Valamennyi gyógymód komoly megterhelést jelent az egyébként is leromlott állapotú betegek számára. A műtétet követően egy ideig mesterséges táplálásra van szükség - vénába kötött infúziók, vagy speciális tápszondák segítségével -, majd a felépülő betegeknek szigorúan megszabott étrend szerint kell táplálkozniuk. Fontos elejét venni a szervezet további leromlásának, különösen, ha a beteg sugár- vagy kemoterápiás kezelést is kapott, hiszen azok általános mellékhatása többek között az étvágyvesztés, hányinger, hányás.

A hasnyálmirigyrákos betegek többségénél a daganat hamar beszűri a környéki idegdúcokat, ezért gyomortáji és a hátba is kisugárzó nehezen csillapítható fájdalommal kell együtt élniük. A kezelésnek fontos részét képezi a fájdalomcsillapítás, amelyet erős gyógyszerekkel, általános hatású, szisztémás narkotikumokkal érnek el, valamint szükség lehet a fájdalomvezetés blokkolására sugárkezeléssel, illetve katéter behelyezésével, amelyen keresztül folyamatosan adagolhatók a nagyhatású fájdalomcsillapítók.