Shutterstock 682928701 800x800

Tudástár

Méhnyakrák

A méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 40 éven aluliak körében. Európában az összes korosztályban az ötödik, évente mintegy 58 ezer nőt érint, és 24 ezren esnek áldozatául.

Kialakulását a méhnyak hámjának különféle súlyosságú elváltozásai előzik meg, amikor a normálistól eltérő méretű, alakú, számú sejtek jelennek meg. Ilyenkor még a kóros sejtek nem törik át a hámot és a hám alatti szöveteket elválasztó membránt. A rákmegelőző állapot leggyakrabban 25-40 év között jelentkezik. Ez még nem valódi daganat, rákszűréssel diagnosztizálható (a citológiai eredmény HSIL betűszóval jelöli), és időben végzett beavatkozással gyógyítható. Méhnyakrák akkor alakul ki, ha a kóros sejtek a méhnyak felszínéről a mélyebb szövetrétegekbe kerülve szabályozatlan osztódásba kezdenek. A daganat átterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra, majd a környező nyirokcsomókban, a gerincben és a tüdőben ad áttéteket. Típusát tekintve úgynevezett laphámsejtes - vagyis a méhnyak felszínét borító hámsejtekből alakul ki (az esetek 80%-ban) -, illetve adenokarcinóma, vagyis a méhnyak mirigyeit alkotó sejtek daganata. A páciensek 3-5%-ánál mindkét sejttípus tumoros elváltozása jelen lehet.

Hogyan tudunk segíteni? Ismerje meg precíziós onkológiai programunkat!

Az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában a humán papillómavírus (HPV) tehető felelőssé a betegség kialakulásáért.

A mintegy 75 féle vírust magába foglaló víruscsalád 14 törzséről tudjuk, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. Néhány típusa alacsony kockázatú: okozhat szemölcsöket a nemi szerveken és a végbélnyílás körül - nőknél a méhnyakon és a hüvelyben is –, azonban nagyon ritkán alakul ki ezekből daganat. A magas kockázatú HPV típusok azonban – ilyen például a HPV 16, 18, 31, 33, 45 - sejtelváltozásokat, rákmegelőző állapotokat okoznak (ezeket a CIN angol betűszóval jelölik). A 16 és 18 vírus törzs fertőzésének tartós fennállása - kezelés nélkül - gyakran alakul át méhnyakrákká (az esetek 70 %-át ez a két törzs okozza). A HPV-fertőzést többször is megkaphatjuk életünk folyamán. Szinte mindannyian átesünk rajta legalább egyszer, anélkül, hogy tudnánk róla. Az esetek 90 %-ában a szervezet legyőzi a vírust, a maradék 10 %-ban azonban komoly betegségeket okozhat: nemcsak méhnyakrákot, hanem többek között a nemi szervek, a fej-nyaki régió és a végbél hámjában alakulhatnak ki daganatos elváltozások. Magas rizikójú HPV-fertőzés jelenléte esetén súlyos daganatmegelőző állapot kialakulásának (a következő öt évben) - vagy már meglétének - esélye közel 50 %. A HPV-fertőzéstől az invazív daganatos elváltozásig akár 5-15 év is eltelhet.

A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszhatnak egyéb szexuális úton terjedő betegségek is, emiatt a korai életkorban kezdett nemi élet és a szexuális partnerek váltogatása komoly kockázati tényező.

A méhnyakrák felismerése és korai tünetei

Felismerésének legjobb módszere a citológiai vizsgálat, amely a méhnyakról gyűjtött sejtek mikroszkóp alatti vizsgálatán alapul. A keneteket ma már az úgynevezett Bethesda-módszer szerint értékelik, amely azt mutatja meg, hogy milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) rendellenességéről van szó.

Ezt kolposzkópos vizsgálat egészíti ki, melynek során mikroszkóppal áttekintik a hüvelyfal és a méhszáj területét. Ezzel a módszerrel felismerhető a normálistól eltérő méhszáji felszín, mely gyulladásra, HPV-fertőzésre, esetleg daganatos elfajulásra utalhat. 

A HPV kimutatására szolgáló tesztet is lehet használni elsődleges tesztként 30 éves kortól, illetve kibővíteni a szűrővizsgálatot, hogy kimutassák egy esetleges magasabb kockázatú HPV-fertőzés meglétét. A HPV elleni 9 komponensű oltóanyag 95-100%-os védelmet nyújt az adott vírustörzsek ellen, de nem gyógyítja a már kialakult fertőzést.

Lehetőség van ma már a házilagos önmintavételre is. Az internetes webáruházakban megrendelhető mintavevővel össze lehet gyűjteni a HPV-vizsgálat alapjául szolgáló sejteket, majd a minta leadható a lakóhelyhez legközelebb eső mintaátvételi helyen, illetve elküldhető postai úton is. 

A citológiai vizsgálat nem megnyugtató eredménye, vagy a kolposzkópia során észlelt kóros méhnyak felszíni elváltozás esetén további diagnosztikus lépés szükséges annak eldöntésére, hogy gyulladás, esetleg daganatmegelőző állapot vagy daganat van-e jelen.

A méhnyakrák korai felismerését nehezíti, hogy sokáig nem okoz észrevehető tüneteket, általában már csak akkor, amikor a daganat előrehaladottabb stádiumba került. Emiatt fontos évente méhnyakrák szűrésre jelentkezni. 

Gyanakodni érdemes akkor,

…ha abnormális – a menstruáció idején kívüli - hüvelyi vérzés (ez a leggyakoribb tünet!)

…menstruációs vérzések közötti vagy közösülés utáni vérzések

…menopauza utáni vérzés (kivéve, aki hormonpótló kezelést kap)

…kellemetlen szagú sárgás hüvelyi váladék

…fájdalom a kismedencében, hüvelyben szex közben és után

…fájdalomérzet a vizelet ürítése közben

…deréktáji fájdalom jelentkezik.

A diagnózis megerősítésére, a daganat kiterjedtségére képalkotó vizsgálatokat is végeznek. A rákmegelőző állapotok és a korai stádiumú méhnyakrák kimutatására azonban csak a citológia vagy a hüvelytükrözés alkalmas.

A méhnyakrák előrehaladottabb stádiumban gyakran beszűri a méhnyak izomállományát. Ilyenkor már okozhat székrekedést, véres vizeletürítést, vizelet-visszatartási nehézségeket, a vizelet kóros felgyülemlését, csontfájdalmat és egyéb, általában a daganatos betegségekre jellemző tüneteket (pl. kóros fáradtságérzés).

Mit jelent a molekuláris diagnosztika?

Tumor előtti állapot: kóros sejtek jelenléte

A méhnyakon diagnosztizált kóros sejteket úgynevezett hidegkés kimetszéssel, illetve újabban inkább elektroműtéttel (LOOP/LEEP conisatio) távolítják el, mielőtt rosszindulatú elváltozássá alakulnának át. Évente közel tízezer konizációt végeznek Magyarországon, ezekkel az elváltozás rendszerint szövődmények nélkül, eredményesen gyógyítható, és megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.

Kevésbé súlyos citológiai eredmény ellenére is előfordul kolposzkóppal érzékelhető HSIL elváltozás. Ha úgy ítéli meg az orvos, hogy figyelemre érdemes, szövettani mintát vesz a méhnyak területéről. A biopszia azért is hasznos lehetőség, mert aki még gyermekvállalásra készül, annál a méhnyak ék alakú kimetszése kockázatot jelenthet a későbbi terhesség kihordásakor. Ezért csak daganatmegelőző állapot fennállása esetén indokolt a méhnyak hosszát megrövidíteni, hiszen a méhszáj korai felnyílására és a szülés megindulására nagyobb az esély.

A konizációt ma már a legtöbb esetben elektromos kaccsal végzik el (angol betűszóval LOOP, LEEP, vagy LETZ), és a méhnyak pár hét elteltével teljes mértékben regenerálódik. 

Komprehenzív molekuláris diagnosztikai vizsgálat indokolt bármilyen szövettani altípusban (recidiváló /nem reszekálibis/ vagy áttétes), illetve primeren előrehaladott, sugárterápiára nem reagáló daganat esetén.

A digitális terápiatervezés a személyre szabott kezelések és immunterápiák digitális eszközzel végzett megtervezését jelenti.

A méhnyakrák stádiumai és kezelése

A tumoros folyamat stádium-beosztásának abban van szerepe, hogy milyen műtétet, kezelést kaphat a beteg. (A II.B utáni stádiumokban a méhnyakrák már nem műthető, ilyenkor egyéb kezelések jöhetnek szóba.)

0. STÁDIUM: NEM MINŐSÜL INVAZÍV RÁKNAK.

I. A TUMOR A MÉHNYAKRA KORLÁTOZÓDIK

- IA. invazív karcinoma mikroszkópikusan igazolt;

- IA1. az invázió mélysége 3 mm-ig, horizontális elhelyezkedése 7 mm-ig

- IA2. az invázió mélysége 3 mm-5 mm közötti, horizontálisan 7 mm-ig;

- IB. klinikailag látható látható tumor, nagyobb, mint IA2.;

- IB1. klinikailag látható, átmérője 4cm-ig terjed;

- IB2. klinikailag látható, átmérője 4cm-nél nagyobb; carcinoma in situ: nem terjed át a környező szövetekre.

Az I-es stádiumú méhnyakrák kezelése sebészi: a méhet hasi műtéttel eltávolítják. 

Az invazív méhnyakrák korai (I-IIA) stádiumában a méhszáj, a méh és a nyirokcsomók eltávolításával a betegség meggyógyítható. A műtétet a hüvelycsonk sugárkezelése követi, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a betegség visszatértének esélyét. (A hüvelycsonk hosszának 1/3-a kap lokális sugárkezelést 2-4 alkalommal.) Bizonyos esetekben a kivett méh, méhszáj helyének kismedencei külső irradiációja is szükséges (25 alkalommal).

 II. A MÉHEN TÚLRA TERJED A TUMOR, DE NEM ÉRI EL A KISMEDENCÉT ÉS A HÜVELY ALSÓ HARMADÁT

- IIA. a tumor a hüvelyre terjed, de nem terjed a parametriumba (a méh két oldalán lévő kötőszövet);

- IIA1. klinikailag látható, átmérője 4 cm-ig terjed;

- IIA2. klinikailag látható, átmérője 4 cm-nél nagyobb

- IIB. a tumor beterjed a parametriumba.

Terápiás megoldás: a kismedence összes kötőszövetének és nyirokcsomójának eltávolítása, ezt hívják radikális méheltávolításnak (hysterectomia) vagy Wertheim-műtétnek.

Az elvégzett műtét a méhnyakrák kiterjedésétől és az életkortól függően különböző lehet: egyszerű méheltávolítás; radikális méheltávolítás - Wertheim műtét, méhmegtartó Wertheim (ART) műtét, trachelectomia, laporoszkópiás radikális méheltávolítás (új műtéti technika); exenteráció – a kismedencei szervek eltávolítása, amely érintheti a hólyagot és a végbelet is. 

Műtét közben - trachelectomia során mindenképpen, a többi műtétnél szükség szerint - végeznek szövettani vizsgálatot. Ennek függvényében távolítják el vagy hagyják bent a petefészkeket, nyirokcsomókat, szöveteket. Indokolt esetben méhmegtartó műtétet végeznek, figyelembe véve a stádiumot, a daganat méretét és elhelyezkedését. 

III. A TUMOR RÁTERJED A KISMEDENCE FALÁRA, A HÜVELY ALSÓ HARMADÁRA, ÉS GÁTOLJA A VESE MŰKÖDÉSÉT

- IIIA. a tumor ráterjed a hüvely alsó harmadára;

- IIIB. a tumor ráterjed a kismedence falára, és gátolja a vese funkcionális működését;

- IVA. a tumor ráterjed a húgyhólyagra vagy a végbél nyálkahártyájára, vagy túlterjed a kismedencén.

A nem operálható, előrehaladott, kiújuló, vagy áttétes betegnél a sugár- és a kemoterápiát együtt alkalmazzák. Korábban meglehetősen rosszak voltak az életkilátásaik, a biológiai terápiák azonban nagy változást hoztak az elmúlt két évtizedben.

SUGÁRTERÁPIA

Sugárkezelés végezhető műtét előtt vagy helyett is. A besugárzás végezhető külső sugárforrásból, illetve a méhbe, hüvelybe helyezett radioaktív kapszulák segítségével (brachyterápia). A műtét előtt végzett sugárkezeléssel a daganat mérete csökkenthető, és a sejtek szóródása megelőzhető. A sugárkezelés a méhnyakra korlátozódott tumorokat tudja gyógyítani, és szintén használják a műtét után fennmaradó rákos sejtek elpusztítására vagy a tünetek enyhítésére.

Előrehaladott rákok esetében is nagyon hatékony, kemoterápiával vagy anélkül, azonban megvan az esélye a tumor kiújulásának.

KEMOTERÁPIA

A kemoterápia sejtosztódást gátló citosztatikus gyógyszerekkel - méhnyakrák esetén platinavegyületekkel - történik. A citosztatikus gyógyszerek mindig a leggyorsabban osztódó sejtekre hatnak, ilyenek a hajhagyma sejtjei, a spermiumok és a csontvelő. A csontvelő károsodását sorozatos vérvételekkel ellenőrzik.

BIOLÓGIA TERÁPIA

Autoimmun hátterű, valamint daganatos és fertőzésre képes betegségek kezelésére alkalmazzák a biológiai terápiát, amely élő szervezetekből származó anyagokkal történő gyógykezelést jelent. Ezek a fehérjetermészetű nagymolekulák jelen lehetnek a szervezetben természetes módon, illetve elő lehet őket állítani modern biotechnológiai módszerek segítségével laboratóriumi körülmények között is. A biológiai kezelés célzottan stimulálja - illetve autoimmun betegség esetén gyengíti - az immunrendszert, ezáltal segít megállítani a kóros folyamatot. A fertőző betegségek és daganatok elleni vakcinák a szervezet természetes és adaptív immunvédekezésének fokozása révén fejtik ki hatásukat. A biológiai terápiát immunterápiának vagy biológiai választ módosító gyógyszerelésnek (BRMD) is nevezzük. A biológiai készítmények az élő szervezetben egy célzott támadásponton hatva blokkolják a molekuláris biológiai jelátviteli utakat, illetve gátolják a daganatot tápláló erek érfejlődését. Így szabnak gátat az aktív immunsejtek, illetve az általuk termelt különböző gyulladásos és daganatos sejttermékek szaporodásának. Ezekkel a terápiákkal átlagosan 8-10 hónappal, akár 5-10 évvel is meghosszabbodhat a beteg élete, elfogadható életminőségben. 

A biológiai terápiát indikációtól függően kemoterápiával kombinálva illetve néhány hónapos kemoterápiával történt együtt adást követően önmagában is lehet alkalmazni. Áttétes (IV.B stádiumú), vagy kiújuló betegségben több feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy adható legyen. A legtöbb biológiai terápia méltányossági alapon jár, a kezelőorvos tudja igényelni a NEAK-tól.

Az Oncompass Medicine speciális orvosi szoftverrendszere – amellett, hogy segít kiválasztani a legmegfelelőbb célzott gyógyszert a daganatos betegek molekuláris genetikai elváltozásai alapján - a klinikai gyógyszervizsgálatokról is naprakész információkat nyújt.

Jelentkezzen konzultációra

A személyes konzultációk mellett akár online precíziós onkológiai konzultáció keretében mérjük fel a személyre szabott terápiás lehetőségeket.  A jelentkezéshez hívjon minket a 06 (1) 77 33 777-es telefonszámon, vagy regisztráljon az oldalon keresztül!

Díjaink

Asco Breakthrough

ASCO Breakthrough Innovations in Oncology

2019 Bővebben
Bővebben

Rólunk

Az Oncompass Medicine rövid története

2003— —2022

Az Oncompass Medicine egy hazai orvosi vállalkozás, amely daganatos betegek személyre szabott kezeléséhez szükséges diagnosztikai és döntéstámogató orvosi eszközök fejlesztésével foglalkozik.

Tudjon meg többet

Partnereink

26 magyarországi onkológiai centrummal van együttműködési megállapodásunk