A vastag- és végbélrák molekuláris diagnosztikája és célzott kezelése

Tudástár

A vastag- és végbélrák molekuláris diagnosztikája és célzott kezelése

A vastagbélrák kezelésében a klasszikus onkológiai szemlélet mellett egyre inkább teret nyer a precíziós onkológia, melynek eredményeként a terápia az adott tumor molekuláris tulajdonságai alapján kerül megválasztásra. 

Az előrehaladott, áttétes vastag- és végbélrák célzott kezelését közel tíz éven át két irány határozta meg: a daganatos erek képződésének, a második esetben pedig az EGFR (hámeredetű növekedési faktorjelfogó) működésének gátlása. A sokgénes vizsgálatok elterjedésével egyre újabb célpontok azonosítása, a daganatképződés mechanizmusának részletesebb megismerése révén jelenleg lényegesen több molekuláris támadáspontú gyógyszer áll rendelkezésünkre, ugyanakkor a rezisztenciagének azonosítása segít hatékonyabbá tenni a célzott gyógyszerek alkalmazását.

Célzott kezelés az érképződés gátlásával

Ha a daganatban nincs jelen az célpontgéneltérés, akkor a hagyományos kemoterápiát érképződésgátló kezeléssel egészíthetik ki. 

Ennek hátterében az a felismerés áll, hogy a daganat tápanyagellátását biztosító erek képződésének gátlásával megállítható a tumor növekedése, zsugorodásnak indulhat a daganat. Ehhez az új erek kialakulását serkentő érképző növekedési faktorok (VEGF - vascular endothelial growth factor) gátlására van szükség. 

A RAS, BRAF, HER-2, PI3KCA, MET, illetve egyéb ritka mutációk molekuláris diagnosztikai vizsgálata

Ha célzott terápiával szeretnék kezelni a daganatot, a kezelés megkezdése előtt molekuláris diagnosztikai vizsgálatra lesz szükség.

Ha a daganatsejtek felszínén megtalálható az EGFR nevű fehérje, akkor annak célzott gátlására nyílik lehetőség. Az EGFR-mutációt mutató vastagbéldaganat esetén a kezelés megkezdése előtt a KRAS és NRAS, BRAF gének molekuláris vizsgálatát rutinszerűen elvégzik a szövettani vizsgálat során, mivel ezen gének mutációi esetén az EGFR-gátlás hatástalannak bizonyul. Számos egyéb olyan ún. rezisztencia-mutáció lehet jelen azonban a daganatban, melyek kimutatása nem része a szokásos molekuláris patológiai feldolgozásnak, és ezek jelenlétében is kérdéses az EGFR-gátlás hatékonysága. Ugyanakkor ezek és még egyéb mutációk egyben molekuláris célpontot is jelentenek más hatóanyagok számára.

Az célzott kezelés egyik előnye, hogy a korábban nem operálható máj- vagy tüdőáttétek bizonyos eseteiben elérhető a műthetőség. Az így megoperált betegek fele öt éven túl is daganatmentes marad, azaz meggyógyulhat. 

Mikroszatellita instabilitás (MSI-H), illeszkedési hibajavítási mechanizmus elégtelensége (dMMR), homológ rekombinációs hibajavítás hiánya (HRD), daganat magas mutációs terhelés (high tumor mutational burden TMB-H), PD-L1 kimutatás

A mindennapi életben rendszeresen alakulnak ki olyan génhibák, melyek daganat kialakulásához vezetnek, azonban a DNS-hibajavítási mechanizmusok (DRD) ezeket korrigálják. Ezek az eltérések lehetnek csírasejtes eredetűek vagy szerzett, csak a daganatra jellemzően kialakultak. Amennyiben DNS-hibajavítási elégtelenség kimutatható a szövetmintában, és ez újabb terápiás lehetőségek, az immunellenőrző pontgátló (röviden és pontatlanul immunterápiás szerek) alkalmazásához nyújt lehetőséget.

Az immuno-onkológiai kezelés hatékonyságát jelezhetik a daganat mutációs terhelése (tumor mutational burden, TMB-H) az MSI/dMMR és a daganatsejtek felszínén megjelenő PD-L1 fehérje struktúra kimutatása.

Díjaink

Asco Breakthrough

ASCO Breakthrough Innovations in Oncology

2019 Bővebben
Bővebben

Rólunk

Az Oncompass Medicine rövid története

2003— —2021

Az Oncompass Medicine egy hazai orvosi vállalkozás, amely daganatos betegek személyre szabott kezeléséhez szükséges diagnosztikai és döntéstámogató orvosi eszközök fejlesztésével foglalkozik.

Tudjon meg többet

Partnereink

26 magyarországi onkológiai centrummal van együttműködési megállapodásunk