A petefészekrákot sokszor csendes gyilkosként emlegetik, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs tünete. A korai figyelmeztető jelek gyakran olyan általános panaszok formájában jelentkeznek, amelyeket a legtöbben könnyen másnak tudnak be. Puffadás, diszkomfortérzés, teltségérzet, kismedencei nyomás – ezek mind ismerősen hangzanak, és ritkán társítjuk őket daganatos betegséghez. Éppen emiatt sok esetben hónapokkal később kerül csak sor a pontos diagnózisra.
A petefészekrák tünetei lehetnek
Több nemzetközi irányelv, köztük az angliai NICE is hangsúlyozza, hogy a petefészekrákra utaló tünetek ugyan nem specifikusak, de ha ezek újonnan jelentkeznek, gyakoriak, és legalább havi 12 alkalommal előfordulnak, akkor nem szabad őket félvállról venni.
A leggyakoribb panaszok közé tartozik a tartós puffadás, a haskörfogat növekedése, az étvágy csökkenése vagy az amikor néhány falat után már teltségérzet alakul ki. Emellett sokan számolnak be kismedencei vagy alhasi fájdalomról, illetve gyakoribb vagy sürgető vizelési ingerről is.
Ezek a tünetek önmagukban persze nem jelentik azt, hogy daganatról van szó. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy az IBS, reflux, endometriózis vagy hormonális változások is okozhatnak hasonló panaszokat. Pont ezért veszélyes, hogy megtévesztő hármas tünetegyüttes – a puffadás, a hasi fájdalom és a teltségérzet –, hiszen a beteg sokszor nem gondol súlyosabb betegségre, és az orvosi kivizsgálás is gyakran gasztroenterológiai vagy urológiai irányba indul.
Miért derül ki sokszor túl későn?
Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a petefészekrák korai stádiumban gyakran tünetmentes, vagy csak enyhe, nem specifikus panaszokat okoz. Emiatt az átlagos kockázatú, panaszmentes nők esetében a felismerés alapos kivizsgálást és célzott vizsgálatokat igényel.
A hagyományosan alkalmazott eszközök, mint a tumormarker vizsgálat vagy a képalkotó eljárások, önmagukban nem mindig elegendők a korai stádium megbízható kimutatására.
Éppen ezért fontos, hogy szükség esetén komplexebb diagnosztikai megközelítést alkalmazzunk, amely magában foglalhat korszerű, véralapú molekuláris vizsgálatokat is.
Ilyen lehet például a nőgyógyászati daganatok korai felismerését támogató TruCheck FemmeSafe™ vizsgálat, illetve annak kiterjesztett változata, a TruCheck FemmeSafe™ + ColonAiQ™, amelyek a szervezetben megjelenő kóros sejtek jelenlétére utaló jeleket képesek kimutatni.
A tünetek tudatos követése, az időben történő orvosi konzultáció, valamint a megfelelően megválasztott diagnosztikai eszközök együttesen növelhetik annak esélyét, hogy a betegség minél korábbi stádiumban felismerésre kerüljön.
A másik ok az, hogy a petefészekrák leggyakoribb típusa – a magas grádusú serosus carcinoma – gyakran már előrehaladott stádiumban kerül felismerésre. Szakirodalmi adatok szerint az esetek több mint 80%-a III-as vagy IV-es stádiumban derül ki. Ez azért különösen aggasztó, mert a korai diagnózis jelentősen növeli a túlélés esélyét.
A harmadik probléma a tünetek szóródása. Mivel a panaszok nem specifikusak, sokszor a háziorvos után gasztroenterológus, majd urológus vizsgálja a beteget, mire végre nőgyógyászati irányba terelődik a kivizsgálás.
CA-125 és ultrahang: mire figyeljünk?
A petefészekrák felismerésében a CA-125 nevű tumormarker fontos szerepet játszik, de nem tévedhetetlen.
Jóindulatú állapotok – például endometriózis vagy medencei gyulladások – is megemelhetik az értékét.
Ráadásul a daganat korai stádiumában ez a marker akár normál tartományban is maradhat. Éppen ezért önmagában nem elegendő, de tünetek fennállása esetén sokat segíthet a klinikai kép értékelésében. Ugyanez igaz az ultrahangra is: tapasztalt vizsgáló és megfelelő kontextus nélkül nem feltétlenül mutatja meg időben az elváltozást.
Hazai adatok – mit mondanak a statisztikák?
A WHO GLOBOCAN 2022-es adatai alapján Magyarországon 2022-ben 1 012 új petefészekrákos esetet becsültek, és ugyanebben az évben 702 nő halt meg a betegség következtében. Az 5 éves prevalencia, vagyis azoknak a száma, akik az elmúlt 5 évben diagnózist kaptak és még életben vannak, 2 982 fő volt.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az új esetek száma modellezéssel becsült adat, mivel a hivatalos incidencia-regiszter nem szolgáltatott közvetlen számokat. Ezzel szemben a halálozási adatok a WHO által közölt nemzeti statisztikákból származnak, tehát azok megbízhatóbbak.
A magyarországi nyilvántartásokat a Nemzeti Rákregiszter (OOI) vezeti, míg a halálozási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal gyűjti.
A genetikai háttér: mi az a BRCA és miért számít?
A petefészekrák kialakulásának kockázata örökletes tényezőkkel is összefügghet. A legismertebb ezek közül a BRCA1 és BRCA2 génmutáció, amelyek a DNS-javítási mechanizmusokat érintik. Ha ezek a gének hibásak, akkor a sejtekben felhalmozódó károsodás daganatképződéshez vezethet.
De a BRCA státusz nemcsak a kockázat szempontjából fontos. Az is kiderült, hogy ezek a génhibák meghatározhatják a kezelésre adott választ. Ez különösen igaz a PARP-gátlókra, amelyek a DNS-javításban részt vevő enzimeket blokkolják, és így célzottan képesek hatni a BRCA-mutált daganatokra.
Szakmai irányelvek szerint minden epithelialis típusú petefészekrák esetén javasolt genetikai vizsgálatot végezni. Ha a vérvizsgálat (germline) negatív, akkor a daganat szövetéből is érdemes BRCA és HRD vizsgálatot kérni.
Petefészekrák terápiás kezelési lehetőségek" width="2048" height="1366" />
Célzott terápiák: új lehetőségek a kezelésben
A modern onkológia egyik legnagyobb áttörése a fenntartó kezelés lehetősége. Ha a beteg jól reagál az első kemoterápiás ciklusra, akkor a PARP-gátlókkal (például olaparib vagy niraparib) tovább lehet lassítani a betegség előrehaladását. Ilyenkor a cél már nem a teljes gyógyulás, hanem a progresszió késleltetése és az életminőség fenntartása.
A SOLO-1 vizsgálat például azt mutatta, hogy a BRCA-mutációval élő betegek körében az olaparib jelentősen meghosszabbította a tünetmentes időszakot. A PRIMA vizsgálat szélesebb betegkörben vizsgálta a niraparib hatását, míg a PAOLA-1 tanulmány azt jelezte, hogy a HRD-pozitív betegek különösen jól reagálnak az olaparib és bevacizumab kombinációjára.
A bevacizumab egy anti-angiogén terápia, ami az új erek képződését gátolja a daganaton belül, így csökkenti annak tápanyag- és oxigénellátását. A kombinációs kezelésekben való alkalmazása egyre gyakoribb, különösen előrehaladott esetekben.
Viszont fontos hangsúlyozni, hogy az itt ismertetett terápiás lehetőségek nem automatikusan alkalmazhatók minden beteg esetében. A célzott kezelések kiválasztása a daganat molekuláris profilján, a betegség stádiumán, az előzetes kezeléseken és a páciens általános állapotán alapul.
A személyre szabott terápiás döntés minden esetben szakképzett onkológussal történő konzultáció során születik meg, az adott beteg egyéni klinikai helyzetének figyelembevételével.
Petefészekrák kezelése: klinikai vizsgálatok
Ha a betegség előrehaladott vagy kiújul, akkor a klinikai vizsgálatok valós esélyt jelenthetnek olyan gyógyszerekhez való hozzáférésre, amelyek még nem elérhetők a rutinkezelés részeként. Ezek a programok sokszor kombinációs terápiákat tesztelnek, például immunterápiát vagy újabb célzott szereket, és az orvos személyre szabottan tudja ajánlani, hogy melyik betegnek van reális esélye profitálni egy ilyen lehetőségből.
Mire figyeljünk a hétköznapokban?
A petefészekrák korai felismerése nem elsősorban egyetlen rutinszerű szűrővizsgálaton, hanem tudatosságon és kockázatfelmérésen múlik.
Amennyiben egy 50 év feletti nőnél újonnan jelentkező, visszatérő puffadás, hasi feszülés, gyors teltségérzet, alhasi fájdalom vagy vizelési panasz jelentkezik, érdemes mielőbb nőgyógyászhoz fordulni. Nem feltétlenül daganatról van szó, de ha igen, minden nap számít.
Azok számára, akiknek a családjában előfordult emlő- vagy petefészekrák, különösen fontos az öröklött kockázat felmérése. Ilyen esetben a preventív genetikai vizsgálat segíthet tisztázni, fennáll-e BRCA vagy más örökletes eltérés, amely befolyásolhatja a személyes rizikót. Emellett ma már elérhetők véralapú, korai kimutatást célzó vizsgálatok is, amelyek bizonyos daganattípusok esetében támogathatják a korai felismerést.
A petefészekrák gyakran sokáig rejtve marad, de nem kell eszköztelennek lenni. Ha időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és célzott kivizsgálás indul, az életet menthet. Az Oncompass Medicine abban segít, hogy a daganat biológiai sajátosságait feltérképezve olyan kezelési lehetőségekhez juthasson a beteg, amelyek valóban az ő betegségére szabottak.
Gyakran ismételt kérdések a petefészekrákkal kapcsolatban
A petefészekrák felismerése és kezelése összetett folyamat, amely számos kérdést felvethet a tünetektől kezdve a genetikai háttéren át a személyre szabott terápiákig. Az alábbiakban olyan gyakorlati válaszokat gyűjtöttünk össze, amelyek segíthetnek jobban eligazodni ebben az érzékeny, de nagyon is fontos témában. Külön kitérünk arra is, hogy milyen támogatást nyújthat egy precíziós onkológiai központ, például az Oncompass Medicine.
- Milyen életkorban a leggyakoribb a petefészekrák előfordulása?
A petefészekrák elsősorban az 50 év feletti nőknél fordul elő gyakrabban, de fiatalabb korban is előfordulhat, különösen, ha genetikai hajlam (pl. BRCA1/2 mutáció) áll fenn. A menopauzát követő időszakban fokozottabb a rizikó, ezért ezekben az években a tartós, visszatérő alhasi panaszokat komolyan kell venni.
- Lehet-e petefészekrák úgy, hogy a nőnek már eltávolították a méhét?
Igen, lehet. A méheltávolítás (hysterectomia) nem zárja ki a petefészekrák lehetőségét, különösen akkor nem, ha a petefészkeket nem távolították el a műtét során. Éppen ezért panasz esetén továbbra is fontos a rendszeres nőgyógyászati kontroll.
- Ha a CA-125 értékem normális, kizárható a petefészekrák?
Sajnos nem. A CA-125 egy hasznos tumormarker, de korai stádiumban a daganat nem mindig emeli meg az értékét. Ráadásul jóindulatú állapotok is okozhatnak emelkedést. Ezért a CA-125 önmagában nem alkalmas a kizárásra, mindig a teljes klinikai kép alapján kell dönteni.
- Miben tud segíteni az Oncompass Medicine egy petefészekrákos betegnek?
Az Oncompass olyan precíziós onkológiai központ, amely a daganat genetikai hátterét elemzi, és segít megtalálni a beteg számára leghatékonyabb célzott terápiás lehetőségeket. Petefészekrák esetén ez különösen fontos lehet, ha például BRCA-mutáció vagy más DNS-javítási hiba áll fenn. Az Oncompass a daganatszövet vagy véralapú minták molekuláris vizsgálatával személyre szabott kezelési javaslatot ad, amelyet a kezelőorvos a terápiás döntéshez felhasználhat.
- Létezik megelőzés vagy szűrés petefészekrákra?
A lakossági szintű szűrés jelenleg nem megoldott, mivel nincs olyan módszer, amely megbízhatóan és időben kimutatná a betegséget tünetmentes nőknél. Ugyanakkor, ha valakinél ismert a BRCA1 vagy BRCA2 mutáció, szóba jöhet megelőző műtét (profilaktikus petefészek-eltávolítás), illetve szorosabb követés. A tünetek ismerete, a tudatosság és az időben végzett kivizsgálás kulcsszerepet játszik a korai felismerésben.
