A daganatos betegségek kezelésében az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb előrelépését az immunterápia hozta. Ez a megközelítés nem közvetlenül a daganatot támadja, hanem a szervezet saját immunrendszerét próbálja megerősíteni, hogy az hatékonyabban pusztítsa el a rákos sejteket.
Az immunterápia a rák kezelésében mára több területen is bevett lehetőséggé vált, de nem mindenkinél működik egyformán – és itt jön képbe a molekuláris diagnosztika szerepe.
Mi az immunterápia lényege, és hogyan különbözik más megközelítésektől?
A klasszikus kezelések, mint a kemoterápia vagy a sugárzás, gyakran nem elég szelektívek – az egészséges sejtek is sérülhetnek.
Mikor lehet hatékony az immunterápia – és mikor nem?
Bár az immunterápia a rák kezelésében egyre több esetben bizonyul hasznosnak, nem minden daganat reagál rá megfelelően.
Egyes tumorok egyszerűen „láthatatlanok” maradnak az immunrendszer számára, mások pedig aktívan gátolják azt. Éppen ezért fontos, hogy a kezelőorvos olyan információkra támaszkodhasson, amelyek előre jelzik, hogy adott esetben mekkora esély van az immunterápia sikerére.
Ezeket az információkat a daganat molekuláris profiljából lehet kiolvasni. Az Oncompassnál elérhető részletes molekuláris és immunhisztokémiai vizsgálatok valamint bioinformatikai elemzések segítségével olyan biomarkerek azonosíthatók, amelyek segítenek felmérni, hogy a beteg daganata várhatóan reagál-e immunterápiára.
Milyen szerepe van a molekuláris profilnak az immunterápiás döntésekben?
A jelenlegi standard protokollok alapján számos daganattípus és szövettani altípus esetén elérhető már immunterápia – akár monoterápiában, akár kombinációban –, első vagy további terápiás vonalban, PD-L1 státusztól függően vagy attól függetlenül is.
Ennek megfelelően az immunterápia optimális alkalmazásának és időzítésének meghatározása kiemelkedő jelentőségű, melyben a molekuláris profil alapján meghatározott biomarkerek fontos támpontot nyújtanak.
A Genomate nevű szoftver például képes a páciens daganatának molekuláris jellemzőit több ezer tudományos publikáció és nemzetközi adatbázis alapján elemezni, majd ezekhez illeszkedő terápiás lehetőségeket rangsorolni – beleértve az immunterápiás megoldásokat is.
A molekuláris szintű információk segíthetnek annak meghatározásában, hogy mely célzott terápiák kerüljenek előtérbe, melyek szorulhatnak háttérbe, illetve melyek alkalmazása indokolt kombinációban – például kemoterápiával vagy más hatóanyaggal – a kezelés hatékonyságának maximalizálása érdekében.
Milyen gyakorlati előnyökkel járhat a molekuláris alapú döntés immunterápia előtt?
A mindennapi klinikai gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kezelőorvos olyan – az adott indikációban engedélyezett, ritkább esetben indikáción túli – készítményt választhat, amely jobban illeszkedik a beteg daganatának egyéni molekuláris jellemzőihez és alkalmazása tudományosan megalapozott.
Minden olyan esetben, ahol komplex molekuláris profil készül, az Oncompass szakértői csapata egyedi terápiás javaslatot állít össze, amely támogatja az orvosi döntéshozatalt, és segít kiszűrni azokat a kezelési lehetőségeket és gyógyszereket, amelyek molekuláris alapon nem indokoltak, vagy akár hátrányosak lehetnek. Ez a személyre szabott megközelítés nemcsak időt és erőforrást takaríthat meg, hanem a beteg számára is kézzelfogható előnyt jelenthet.
A leggyakrabban alkalmazott immunterápiák az úgynevezett ellenőrzőpont-gátlók (checkpoint inhibitor), amelyek a T-sejtek működését szabályozzák – ezek a sejtek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer daganatellenes válaszában.
Normál körülmények között ezek az ellenőrzőpontok azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák az immunrendszert abban, hogy a saját szervezet sejtjeit megtámadja. A daganatsejtek azonban képesek ezt a mechanizmust kijátszani: PD-1 vagy PD-L1 molekulák kifejezésével blokkolják az immunválaszt. Az úgynevezett ellenőrzőpont-gátlók ezeket a blokádokat oldják fel, visszaállítva az immunrendszer daganatellenes aktivitását.
Léteznek azonban más típusú immunterápiák is.
Az egyik ilyen irány a CAR-T sejtterápia, ahol a beteg saját immunsejtjeit módosítják laboratóriumban, majd visszajuttatják a szervezetbe, hogy célzottan felismerjék a daganatsejteket. Bár ez a módszer jelenleg elsősorban hematológiai daganatokban érhető el, a kutatások folyamatosan haladnak előre.
Egyre több szó esik a daganat vakcinákról is, amelyek a daganat saját antigénjei ellen próbálják aktiválni az immunrendszert. Ezek még többnyire limitáltan érhetők el, de több klinikai vizsgálat is folyik világszerte.
Immunterápia a rák kezelésében " width="2560" height="1720" />
Milyen biomarkerek segíthetnek eldönteni, hogy hatásos lehet-e az immunterápia?
Az immunterápiás kezelés sikeressége nemcsak a tumortípus és a szövettani altípus függvénye, hanem nagymértékben múlik a daganat molekuláris profilján is.
Ma már rendelkezésre állnak olyan molekuláris biomarkerek, amelyek előre jelezhetik, hogy mekkora eséllyel várható pozitív tumorválasz egy adott páciens esetében. Ezek a biomarkerek komplex molekuláris vizsgálatokkal azonosíthatók, és fontos szerepet töltenek be a terápiás döntéshozatal támogatásában.
A leggyakrabban vizsgált biomarkerek az immunterápiával összefüggésben:
- TMB (tumor mutációs terhelés): Ez az érték azt mutatja meg, hogy hány mutáció található a daganat genetikai állományában megabázisonként. Minél magasabb a TMB-érték, annál több genetikai variáns van jelen, ami fokozott genomikai instabilitásra utal. Ezáltal a daganatsejtek könnyebben felismerhetők az immunrendszer számára, ami immunterápiás szempontból kedvező lehet.
- MSI (mikroszatellita-instabilitás) és MMR deficiencia (mismatch repair – hibajavító mechanizmus hiánya): Ezek a jelzők a DNS-hibajavító rendszerek működésének zavarára utalnak. Ha ezek a mechanizmusok nem működnek megfelelően, a daganatsejtekben fokozódik a mutációs terhelés, ami nagyobb genetikai instabilitást eredményez. Az így kialakuló, „hibásabb” daganatsejtek könnyebben felismerhetők az immunrendszer számára, ezért az ilyen tumorok kivételesen jól szoktak reagálni az immunterápiás kezelésekre.
- PD-L1 expresszió: Ha a daganatsejtek felszínén kimutatható ez a fehérje, az jelezheti, hogy az immunsejtek gátlása aktívan zajlik – és ezt lehet célba venni az immunterápiás szerek segítségével.
- Rezisztencia mutációk: Bizonyos daganatok olyan genetikai eltéréseket hordozhatnak, amelyek eleve ellenállóvá teszik a daganatsejtek egy részét bizonyos terápiákkal, köztük immunterápiával szemben. Ezek a rezisztenciamutációk molekuláris vizsgálatokkal kimutathatók, és fontos szerepet játszanak abban, hogy megértsük egy adott kezelés hatástalanságát, vagy akár előre jelezhessük, ha annak alkalmazása nem indokolt.
Hol és hogyan érhető el ilyen molekuláris vizsgálat?
A molekuláris profilvizsgálat állami és magánellátásban is elérhető. Az Oncompassnál végzett komplex molekuláris vizsgálatok CLIA/CAP minősítésű laboratóriumban készülnek, a Genomate AI szoftver elemzése és a szakértői csapat klinikai értékelése mellett. A virtuális molekuláris tumor board a kezelőorvossal együttműködve precíziós terápiás javaslatot nyújt, támogatva a célzott és immunterápiás lehetőségek felmérését. Az Oncompassnál elérhető komplex molekuláris diagnosztikai szolgáltatások többféle problémára adhatnak egyedi megoldásokat.
A szöveti vagy akár véralapú mintából végzett molekuláris vizsgálatok több száz gén elemzésére képesek, melyek eredményeit a Genomate szoftver értelmez. Ennek alapján a szakértői csapat személyre szabott terápiás javaslatot fogalmaz meg, figyelembe véve a beteg klinikai állapotát, eddigi terápiát, daganatának molekuláris profilját, valamint a tumor típusát és szövettani altípusát – legyen szó immunterápiáról vagy más célzott kezelési megközelítésről.
Ez a módszer segítséget nyújt a kezelés kezdetén és többszörösen kezelt betegeknél egyaránt, ritka és nem ritka daganatok esetén is. A molekuláris adatok támogatják a hatékony terápiák kiválasztását, és kizárják a várhatóan eredménytelen kezeléseket.
Összegzés
Az immunterápia csak akkor hozhat valódi áttörést, ha pontosan értjük, hogyan viselkedik a daganat molekuláris szinten. Ebben nyújt segítséget az Oncompass szakértői rendszere.
