Tüdőrák

A tüdőrák a világszerte leggyakrabban előforduló rákos megbetegedések egyike, és a rákos halálozások vezető oka. Ennek a súlyos betegségnek a megértése kulcsfontosságú a hatékony kezelés és a betegellátás javítása szempontjából.

Tüdőrák

Tüdőrák típusai

A tüdőrák két fő kategóriába sorolható:

1. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC): Ez a leggyakoribb típus, a tüdőrákos esetek körülbelül 85%-át teszi ki. Három fő altípusa létezik:
   • Laphámsejtes carcinoma: A tüdő központi részein alakul ki, gyakran kapcsolódik a dohányzáshoz.
   • Adenocarcinoma: A tüdő külső részein fejlődik ki, és ez a leggyakoribb típus a nemdohányzók körében.
   • Nagysejtes carcinoma: Gyorsan növekszik és terjed, diagnosztizálása nehezebb lehet a többi típushoz képest.
2. Kissejtes tüdőrák (SCLC): Ez a forma agresszívebb és gyorsabban terjed, általában a tüdő központi részeiben kezdődik, és szorosan összefügg a dohányzással. Az esetek mintegy 15%-át teszi ki.

A tüdőrák kialakulása

A tüdőrák kialakulásának legjelentősebb kockázati tényezője a dohányzás, amely az esetek több mint 80%-áért felelős. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik:

• Azbeszt expozíció
• Bizonyos fémek, például króm és nikkel belélegzése
• Radioaktív gázok, mint például a radon
• Légszennyezés
• Genetikai hajlam

Kezelési lehetőségek

A kezelési lehetőségek a rák típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános egészségi állapotától és más egyéni tényezőktől függően változnak:

• Műtét: A korai stádiumú nem kissejtes tüdőrák esetében gyakran alkalmazzák, különösen ha a daganat lokalizált.
• Sugárterápia: Gyakori választás a kissejtes tüdőrák esetén, valamint azoknál a nem kissejtes tüdőrákos betegeknél, akiknél a műtét nem lehetséges.
• Kemoterápia: Mindkét típusú tüdőrák kezelésére alkalmazzák, különösen a kissejtes változat esetén.
• Célzott terápia: Molekuláris markerek, mint az EGFR mutációk vagy ALK transzlokációk alapján választják ki, főleg adenocarcinoma esetén.
• Immunterápia: Az immunrendszer daganatok elleni harcának fokozására használják, például PD-L1 inhibitorok és CTLA-4 gátlók formájában.

Túlélési esélyek

A tüdőrák túlélési esélyei jelentősen függenek a betegség stádiumától a diagnózis időpontjában. A korai stádiumban felfedezett tüdőrák esetében az 5 éves túlélési arány átlagosa 10-20%, míg a késői stádiumban diagnosztizált esetekben ez az arány jelentősen csökken*. A kissejtes tüdőrák esetében, amely gyorsabban fejlődik és terjed, az 5 éves túlélési arány általában alacsonyabb.

Ezek a statisztikák és kezelési lehetőségek aláhúzzák a korai diagnózis és a személyre szabott kezelési stratégiák fontosságát a tüdőrák kezelésében. Az orvosi kutatások és az új terápiák fejlődése folyamatosan javítja a betegek kezelési lehetőségeit és túlélési esélyeit.

*https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37986711/