
Amikor orvosunktól azt halljuk, hogy hólyagdaganatunk van, sokunk első gondolata a félelem, hiszen a daganat szó hallatán automatikusan a rákra gondolunk. Pedig nem minden hólyagdaganat egyforma: van, amelyik kevésbé agresszív, mégis komolyan kell venni, és van, amelyik valóban rosszindulatú, súlyos következményekkel járhat.
Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk vele, mi a különbség a nem izominvazív és az izominvazív hólyagdaganat között, mert ettől függhetnek a további lépéseink és a gyógyulási esélyeink is.
A hólyagfal három fő rétegből áll:
A nem izominvazív hólyagdaganat (NMIBC) azt jelenti, hogy a daganatsejtek csak a legbelső réteget, a nyálkahártyát vagy az alatta lévő kötőszövet egy részét érintik, de nem hatolnak be a hólyag izomrétegébe.
Ezek a daganatok rendszerint jóindulatúak, lassabb lefolyásúak, de így sem hagyhatjuk őket kezeletlenül, mert bár lassan, mégis hajlamosak kiújulni.
Az izominvazív hólyagdaganat viszont egyértelműen rosszindulatú, agresszív rákos folyamat, amikor a daganatos sejtek már átlépik a hólyag izomfalát. Itt már fennáll a veszély, hogy a rákos sejtek a véráramon vagy nyirokutakon keresztül a szervezet más részeibe is eljutnak, áttétet képezve.
Az ilyen típusú daganat kezelése jóval komolyabb orvosi beavatkozást, például műtétet, kemoterápiát vagy sugárkezelést követel meg.

Habár elsőre úgy tűnhet, hogy egy „jóindulatúbb” típusú hólyagdaganat nem jelenthet komoly veszélyt, mégsem szabad félvállról vennünk a dolgot. A nem izominvazív hólyagdaganatokat általában endoszkópos úton eltávolítják, de az esetek jelentős részében – akár 70%-ában – újra megjelenhetnek. Ezért a műtét után rendszeres kontrollvizsgálatokra van szükség.
A kontrollvizsgálatok hagyományosan cisztoszkópiát jelentenek, amely során egy vékony, optikai eszközzel a hólyag belső felületét vizsgálják át. Ez kellemetlen, időnként fájdalmas beavatkozás, ám a betegség újbóli kialakulásának időben történő felismerése miatt elengedhetetlen.
Ma már szerencsére léteznek olyan korszerűbb módszerek is, amelyek egyszerűbbé és kényelmesebbé teszik a rendszeres ellenőrzést. Az egyik ilyen lehetőség a vizeletalapú szűrővizsgálat, amely a hólyagdaganat kiújulásának veszélyét magas érzékenységgel jelzi előre.
Ilyen például a Bladder EpiCheck® teszt, amely a vizeletben jelenlévő úgynevezett metilációs markereket vizsgálja. Egyszerűen fogalmazva: ezek olyan DNS-változások, amelyek jelzik, ha a daganat újból kialakulóban van. Ez a szűrővizsgálat 15 különböző ilyen markert elemez, és rendkívül pontosan megmutatja, fennáll-e a kiújulás kockázata, még mielőtt bármilyen tünet jelentkezne. A vizsgálat nemcsak a kiújulás követésére alkalmas, hanem bizonyos tünetekkel rendelkező, még nem diagnosztizált betegek számára is opciót jelenthet a kivizsgálás korai lépéseként.
A vizeletalapú vizsgálat előnye, hogy egyszerűbb és kényelmesebb, mint a cisztoszkópia, ezért nagyobb eséllyel vesznek részt rajta a páciensek, ahelyett hogy halogatnák a szűrést. A szűrési irányelvek szerint megbízható tesztnek számít, amelynek eredményei alapján a cisztoszkópia halaszthatóvá, ritkábban szükségessé, vagy egyes esetekben akár elkerülhetővé is válhat. Ugyanakkor, amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, cisztoszkópia elvégzése mindenképpen indokolt.
Akár jó-, akár rosszindulatú daganatról van szó, nem szabad félvállról venni a rendszeres kontrollokat. A kiújulás esélye sajnos sok esetben valós, és ha nem figyelünk, könnyen elsiklik a figyelmünk olyan apró jelek felett, amik időben észrevéve sokkal könnyebbé tennék a kezelést – sőt, akár életet is menthetnek.
A műtét utáni időszakban különösen fontos, hogy hallgassunk a testünkre. Ha például véres a vizelet, nehezebben megy a vizelés, fájdalmat érzünk, vagy csak furcsa, kellemetlen tünetek jelentkeznek, ne legyintsünk rá. Lehet, hogy semmi komoly, de az is lehet, hogy épp most jelez a szervezetünk. Ilyenkor tényleg az a legjobb, ha mielőbb orvoshoz fordulunk, és nem várjuk meg, amíg nagyobb lesz a baj.
Ha korábban már eltávolítottak Önnél nem izominvazív hólyagdaganatot, vagy tüneteket tapasztal, amelyek aggodalomra adnak okot, érdemes lehet megfontolni a vizeletalapú szűrővizsgálatot. A Bladder EpiCheck® segítségével a kiújulás kockázata már korai szakaszban is jelezhető – egyszerű, nem invazív módon. Amennyiben kérdése van, szívesen segítünk, foglaljon időpontot!

Új fejezet kezdődik Magyarország úttörő precíziós onkológiai vállalata, az Oncompass Medicine életében: a cég mostantól az amerikai Genomate Health része.

Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés.

Az onkológia sokak számára a remény és a rettegés sajátos keveréke. Dr. Peták István több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a daganatos betegek a lehető legnagyobb eséllyel jussanak hozzá a számukra valóban hatásos kezelésekhez.

A rák diagnózisa mindenki számára sokkoló, de az első onkológiai konzultáció nem kell, hogy a teljes tehetetlenségről szóljon.

A rák nem adja meg magát. A nők sem. Harminc éve harcolok a rák ellen. De nem egyedül. A betegekkel és hozzátartozóikkal együtt harcolunk.

Mi történik, ha egy családi történet több generációra is kiterjed? Mária példája megmutatja, hogyan válhat a genetikai örökség a rák legyőzésének kulcsává.

A rákkezelés ma már egyre inkább személyre szabott. A daganat egyedi jellemzőinek vizsgálata segíthet az orvosoknak megalapozottabb döntéseket hozni és új kezelési lehetőségeket feltárni.

Tüdőrákkal, csont-, nyirokcsomó- és agyi áttéttel került kórházba a patikusnő, aki történetével mindenkinek erőt adhat.

A célzott kezelés hozott áttörést egy 59 éves, metasztatikus cholangiocarcinomás beteg számára.

Egy 62 éves férfit cholangiocarcinomával, egy ritka és agresszív epeúti daganattal diagnosztizáltak.

Egy 44 éves férfinél ritka és veszélyes gerincvelői daganatot diagnosztizáltak, amely a standard kezelések ellenére célzott terápiát igényelt. Az Oncompass szakértői egy innovatív megoldást azonosítottak, amely több mint egy évig sikeresen stabilizálta az állapotát.

Egy ALK-pozitív tüdőrákos beteg, akinek a precíziós onkológia és a célzott terápia több mint egy évtizedes túlélést biztosított.

Egy 62 éves nőnél diagnosztizált agresszív méhnyakrák a standard kezelések ellenére tovább terjedt. Egy molekuláris profilvizsgálat azonban új terápiás lehetőséget tárt fel, amely jelentősen meghosszabbította a beteg túlélését.