
A női egészség egyik legfontosabb, mégis sokszor háttérbe szoruló témája a méhnyakrák. Ez a rosszindulatú daganattípus világszerte a második leggyakoribb nőket érintő rákfajta, ám a jó hír az, hogy korai felismeréssel és rendszeres szűréssel szinte teljes mértékben megelőzhető, illetve gyógyítható. Azonban ehhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a kezdeti jelekkel, a hajlamosító tényezőkkel, valamint azzal, hogy kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba.
A méhnyakrák a méhszáj, azaz a cervix hámsejtjeiből indul ki. A betegség kialakulása szinte minden esetben – a statisztikák szerint több mint 99%-ban – egy tartós HPV-fertőzéshez köthető. A humán papillómavírus több mint száz típusa ismert, ám néhány törzse, elsősorban a HPV 16 és 18, különösen nagy kockázatot jelent. A HPV önmagában gyakori és gyakran tünetmentes fertőzés, amelyet a szervezet többsége idővel legyőz. Ha azonban az immunrendszer valamilyen okból nem képes a vírust eltávolítani, a fertőzés hosszú ideig fennmaradhat, és ez rákmegelőző sejtváltozásokhoz vezethet. Kezelés hiányában ezek az elváltozások évek alatt valódi daganattá alakulhatnak át.
Éppen ezért annyira fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrés, amelynek keretében elvégzik a citológiai vizsgálatot (PAP-teszt) és szükség esetén a HPV-tesztet is. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan enyhe, de gyanút keltő jelek, amelyekre nem szabad legyinteni. Az egyik leggyakoribb tünet a rendellenes hüvelyi vérzés: ez jelentkezhet a menstruációk között, szexuális együttlét után, menopauza után, de akár a menstruációk erősségének vagy időtartamának megváltozása formájában is. Emellett a szokatlan hüvelyi folyás is figyelmeztető jel lehet. Ha a váladék színe, szaga vagy állaga megváltozik – például bűzössé, vizes állagúvá vagy véressé válik –, mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség.
A szexuális együttlét során tapasztalt fájdalom, égető vagy szúró érzés szintén intő jel, amely gyakran a méhnyak érzékenységével és gyulladásos elváltozásaival függ össze. A méhnyakrák előrehaladottabb szakaszában már jelentkezhet állandó vagy visszatérő fájdalom az alhasban, amely időnként kisugárzik a derékba vagy a combokba is. Előfordulhatnak vizeletürítési panaszok is – gyakori vizelési inger, égő érzés vagy fájdalom vizeléskor –, ezek azonban inkább a kór előrehaladott állapotára utalnak. Fontos megjegyezni, hogy a felsorolt tünetek más nőgyógyászati betegségekhez is kapcsolódhatnak, így önmagukban még nem jelentik biztosan a méhnyakrák jelenlétét, de minden esetben orvosi kivizsgálást igényelnek.
A méhnyakrák kialakulásának első számú hajlamosító tényezője a már említett HPV-fertőzés. Különösen veszélyes a vírus 16-os és 18-as típusa, amelyek az esetek mintegy 70 százalékáért felelősek. A vírus szexuális úton terjed, így a fertőzés már az első nemi aktustól kezdve kockázatot jelent. A korai szexuális élet megkezdése és a gyakori partnerváltás jelentősen növeli az esélyt a HPV-vel való találkozásra, és ezáltal a fertőzés krónikussá válására. Emellett azok a nők, akik ritkán vagy soha nem vesznek részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton, sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, hiszen a rákmegelőző állapotokat nem ismerik fel időben.
A legyengült immunrendszer – például HIV-fertőzés esetén vagy szervátültetés után, immunszuppresszív kezelés következtében – szintén hajlamosító tényező, mivel ilyenkor a szervezet kevésbé képes eltávolítani a HPV-t. Ugyanígy a dohányzás is növeli a kockázatot, mivel a dohányfüstben található vegyi anyagok közvetlenül károsíthatják a méhnyak nyálkahártyáját, és ezzel elősegíthetik a rosszindulatú sejtváltozások kialakulását. A tartós, több mint öt évig folytatott hormonális fogamzásgátló használat is kis mértékben növeli a méhnyakrák esélyét, valószínűleg hormonális hatások révén. Emellett a szexuális úton terjedő betegségek – mint például a klamídia, a herpesz, a szifilisz vagy más STD-k – jelenléte is fokozza a HPV-fertőzés tartósságát és az ezzel járó rizikót.
Különösen azok a nők érintettek, akik nem járnak rendszeresen nőgyógyászati szűrésre. Magyarországon sajnos még mindig sokan csak akkor keresnek fel orvost, amikor már panaszokat tapasztalnak – ekkor azonban a betegség már előrehaladottabb stádiumban lehet. A dohányzó nők kockázata is jelentősen magasabb, ahogy azoké is, akik alacsonyabb szociális és egészségügyi ellátottságú területen élnek, és kevésbé férnek hozzá az információkhoz vagy az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz.
[caption id="attachment_1438" align="alignnone" width="1465"]

(Fotó: Pixabay)[/caption]
Az első és legfontosabb lépés a rendszeres szűrővizsgálat. A szakmai ajánlások szerint minden nőnek 25 és 65 éves kor között háromévente javasolt a méhnyakrákszűrés, amelyet szükség esetén HPV-teszttel is ki lehet egészíteni. Emellett rendkívül hatékony eszköz a HPV elleni védőoltás. A legnagyobb védelmet akkor nyújtja, ha még a szexuális élet megkezdése előtt, 9 és 14 éves kor között adják be, de felnőttek számára is elérhető. A 26 éves kor alatti nők különösen ajánlott, de akár 45 éves korig is kérhető a vakcina. A biztonságos szexuális élet – például az óvszerhasználat, a partnerek számának csökkentése, az STD-k szűrése és kezelése – szintén fontos megelőzési stratégia. Továbbá az egészséges életmód, különösen a dohányzás elhagyása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres mozgás segít az immunrendszer megerősítésében, ami csökkenti a tartós HPV-fertőzés esélyét.

Új fejezet kezdődik Magyarország úttörő precíziós onkológiai vállalata, az Oncompass Medicine életében: a cég mostantól az amerikai Genomate Health része.

Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés.

Az onkológia sokak számára a remény és a rettegés sajátos keveréke. Dr. Peták István több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a daganatos betegek a lehető legnagyobb eséllyel jussanak hozzá a számukra valóban hatásos kezelésekhez.

A rák diagnózisa mindenki számára sokkoló, de az első onkológiai konzultáció nem kell, hogy a teljes tehetetlenségről szóljon.

A rák nem adja meg magát. A nők sem. Harminc éve harcolok a rák ellen. De nem egyedül. A betegekkel és hozzátartozóikkal együtt harcolunk.

Mi történik, ha egy családi történet több generációra is kiterjed? Mária példája megmutatja, hogyan válhat a genetikai örökség a rák legyőzésének kulcsává.

A rákkezelés ma már egyre inkább személyre szabott. A daganat egyedi jellemzőinek vizsgálata segíthet az orvosoknak megalapozottabb döntéseket hozni és új kezelési lehetőségeket feltárni.

Tüdőrákkal, csont-, nyirokcsomó- és agyi áttéttel került kórházba a patikusnő, aki történetével mindenkinek erőt adhat.

A célzott kezelés hozott áttörést egy 59 éves, metasztatikus cholangiocarcinomás beteg számára.

Egy 62 éves férfit cholangiocarcinomával, egy ritka és agresszív epeúti daganattal diagnosztizáltak.

Egy 44 éves férfinél ritka és veszélyes gerincvelői daganatot diagnosztizáltak, amely a standard kezelések ellenére célzott terápiát igényelt. Az Oncompass szakértői egy innovatív megoldást azonosítottak, amely több mint egy évig sikeresen stabilizálta az állapotát.

Egy ALK-pozitív tüdőrákos beteg, akinek a precíziós onkológia és a célzott terápia több mint egy évtizedes túlélést biztosított.

Egy 62 éves nőnél diagnosztizált agresszív méhnyakrák a standard kezelések ellenére tovább terjedt. Egy molekuláris profilvizsgálat azonban új terápiás lehetőséget tárt fel, amely jelentősen meghosszabbította a beteg túlélését.