A tüdőrák világszerte az egyik vezető halálok, amely évente több millió embert érint. A betegség korai felismerése kulcsfontosságú a hatékony kezelés szempontjából, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a tüdőrák korai tüneteivel.
Ha bármilyen gyanús tünetet észlel, ne halogassa az orvosi vizsgálatot! Az időben felismert tüdőrák sokkal nagyobb eséllyel kezelhető, így érdemes odafigyelni testünk jelzéseire és rendszeresen részt venni a szűrővizsgálatokon.
A tüdőrák kialakulása és főbb okai
A tüdőrák akkor alakul ki, amikor a tüdő sejtjei rendellenesen növekedni és osztódni kezdenek, kontrollálatlan burjánzást idézve elő. Ez a folyamat daganatok kialakulásához vezethet, amelyek gátolhatják a tüdő normál működését és tovább terjedhetnek más szervekre is. A tüdőrák kialakulásában számos tényező szerepet játszik:
Dohányzás – A tüdőrákos megbetegedések körülbelül 85%-áért a dohányzás felelős. A cigarettafüstben több mint 7000 káros anyag található, amelyek közül sok rákkeltő hatású.
Passzív dohányzás – A nemdohányzók számára is veszélyt jelenthet a dohányfüst belélegzése, amely hosszú távon növelheti a tüdőrák kockázatát.
Légszennyezés és környezeti tényezők – A munkahelyi vagy lakókörnyezetben jelen lévő mérgező anyagok, például az azbeszt, radon és egyéb vegyi anyagok szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
Genetikai hajlam – Ha a családban már előfordult tüdőrák az egyén hajlamosabb lehet a betegségre, különösen, ha nem dohányzó/fiatal rokonnál fordult elő.
Krónikus tüdőbetegségek – Az olyan betegségek, mint a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) vagy a tüdőfibrózis, növelhetik a tüdőrák kockázatát.
Sugárzás – A nagy mennyiségű ionizáló sugárzásnak való kitettség, például rákkezelés során vagy környezeti hatások miatt, szintén növelheti a daganatos betegségek kockázatát.
Mi a helyzet az e-cigarettával?
Az e-cigaretta (vape) használatának hosszú távú hatásai, beleértve a tüdőrák kialakulásának kockázatát, még nem teljesen ismertek, mivel a termékek viszonylag újak. Jelenlegi tudásunk szerint az e-cigaretta kevésbé káros, mint a hagyományos dohányzás, de nem teljesen biztonságos. A hosszú távú hatások, köztük a tüdőrák kockázata, még nem tisztázottak, de bizonyos káros anyagok – mint a formaldehid, az acetaldehid, egyes nehézfémek és a nikotin – jelenléte miatt nem zárható ki. Egyes laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy az e-cigaretta aeroszolja károsíthatja a tüdősejteket, oxidatív stresszt okozhat, és gyulladást idézhet elő. Bár ezek az elváltozások önmagukban nem jelentik azt, hogy a vape használata egyértelműen tüdőrákot okoz, azonban hosszú távon növelhetik a daganatok kialakulásának kockázatát.
A tüdőrák tünetei
A tüdőrák korai szakaszában gyakran tünetmentes, ami megnehezíti az időben történő felismerést. Ennek ellenére vannak bizonyos jelek, amelyek figyelmeztetőek lehetnek:
Krónikus köhögés – Ha a köhögés több mint 2-3 héten át fennáll, vagy egy meglévő köhögés jellege megváltozik (például mélyebb, fájdalmasabb lesz), érdemes orvoshoz fordulni.
Gyakori légúti fertőzések – A visszatérő és/vagy nehezen gyógyuló hörghurut vagy tüdőgyulladás arra utalhat, hogy a tüdőben elváltozás van jelen.
Véres köpet – A köhögés során jelentkező vér vagy barnás váladék a tüdőrák egyik figyelmeztető jele lehet.
Légszomj – A szokatlan légszomj, amely fizikai aktivitás nélkül is jelentkezik, a tüdő működésének károsodására utalhat, mint a tüdőrák korai tüneteinek egyike.
Mellkasi fájdalom – A tartós vagy időszakos mellkasi fájdalom, amely mély légvételre, köhögésre vagy nevetésre fokozódik, szintén intő jel lehet.
Rekedtség – Ha a rekedtség hosszabb időn keresztül fennáll, az a légutakat érintő daganat jele lehet.
Fogyás és étvágytalanság – A megmagyarázhatatlan testsúlycsökkenés és az étvágytalanság gyakori tünete lehet a daganatos betegségeknek.
Fáradékonyság – A tartós kimerültség, amely pihenés után sem múlik el, szintén lehet a tüdőrák korai tünete.
Csontfájdalom – A tüdőrák előrehaladottabb szakaszában a csontokba is áttétet adhat, ami csontfájdalmat okozhat.
Duzzanat a nyak vagy az arc területén – A daganat nyomhatja az ereket, ami az arc és a nyak duzzanatához vezethet.
A szűrés fontossága
Mivel a tüdőrák gyakran tünetmentesen alakul ki, a rendszeres szűrővizsgálatok elengedhetetlenek, különösen a magas kockázatú csoportok számára. Az alábbi személyek számára ajánlott a rendszeres szűrés:
– 50 év felettiek és erős dohányosok vagy volt dohányosok (akik 15 éven belül tették le a cigarettát)
– akik tartósan ki vannak/voltak téve káros környezeti hatásoknak (például azbeszt, radon, egyéb immunizáló sugárzás vagy pl.szerves oldószerekkel dolgoztak tartósan.)
– akiknek a családjában előfordult tüdőrák. Különösen veszélyeztetettek, akiknek nem dohányzó hozzátartozója betegedett meg.
A legmodernebb szűrési módszer az alacsony dózisú CT (LDCT), amely már a kezdeti szakaszban, a tüdőrák korai tüneteinek megjelenése előtt képes kimutatni a daganatokat. A magas kockázatú egyének a kijelölt centrumokban a háziorvoson keresztül férhetnek hozzá. A vizsgálat évente javasolt. Ez jelentősen növeli a túlélési esélyeket, hiszen az időben felismert betegség sokkal jobban kezelhető akkor is, ha a tüdőrák korai tünetei nem jelentkeznek. A képalkotó vizsgálat az úgynevezett másodlagos vagy áttétes folyamatok felismerését is segítheti és ezáltal felhívhatja a figyelmet a szervezetben másutt kialakult daganatra.
Megelőzés: hogyan csökkenthetjük a tüdőrák kockázatát?
Bár a tüdőrák kialakulásának pontos oka nem minden esetben ismert, vannak olyan életmódbeli változtatások, amelyekkel csökkenthetjük a betegség kialakulásának esélyét:
Dohányzás abbahagyása – A dohányzás a tüdőrák legnagyobb kockázati tényezője. A leszokás minden életkorban csökkenti a betegség kialakulásának esélyét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elkerülhető daganatos halálesetek első helyén a dohányzás kiváltotta tüdőrák szerepel.
Passzív dohányzás elkerülése – A másodlagos dohányfüst is jelentős kockázati tényező, ezért érdemes kerülni a füstös környezeteket.
Egészséges táplálkozás – A vitaminokban és antioxidánsokban gazdag étrend hozzájárulhat a tüdő egészségének megőrzéséhez.
Rendszeres testmozgás – A fizikai aktivitás erősíti az immunrendszert és csökkenti a daganatos betegségek kockázatát.
Légszennyezés minimalizálása – A munkahelyi és otthoni légszennyező anyagok, például az azbeszt és a radon, növelhetik a tüdőrák kockázatát.
Rendszeres orvosi ellenőrzés – A korai stádiumban felismert daganatok sokkal nagyobb eséllyel gyógyíthatók, ezért érdemes évenként tüdőszűrésen részt venni.
A szokásos/hagyományos mellkas röntgen találati valószínűsége lényegesen alacsonyabb, emiatt szűrővizsgálatra nem alkalmas, mégis az ilyen vizsgálatokon talált gyanús elváltozások kivizsgálásával felismert tüdőrák gyógyulási esélye lényegesen kedvezőbb, mint a tünetek/panaszok alapján diagnosztizált esetekben. Emiatt a fentebb említett magasabb kockázati tényezők ismeretében a hagyományos, ma már nem kötelező tüdőszűrő vizsgálaton történő részvétel nem haszontalan.
