A szájüregi rák az ajak belső felszínét, az orca nyálkahártyáját, a nyelv elülső kétharmadát, a kemény szájpadot, a nyelvcsapot, a fogínyt, szájtornácot, a szájfenéket érintő daganatok összefoglaló neve. tünetei eleinte meglehetősen hétköznapiak lehetnek, ezért sokszor félrevezetik a pácienseket, akik ártalmatlan problémának hiszik az elváltozásokat. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen jelekre kell figyelnünk, és mikor érdemes orvoshoz fordulnunk.
Hogyan alakulhat ki a szájüregi daganat?
Ezeket a rosszindulatú elváltozásokat leginkább a sejtek DNS-ében bekövetkező genetikai hibák okozzák, például a p53 gén mutációja, az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) túlzott aktivitása, illetve a ciklooxigenáz-2 (COX-2) fokozott expressziója. Emellett számos egyéb, ritkább génhiba is szerepet játszhat.
Ezek a mutációk a sejtek kontrollálatlan szaporodását váltják ki, így alakul ki maga a daganat.
Ugyanakkor ezek mellett a genetikai tényezők mellett fontosak a környezeti és életmódbeli kockázatok is. Közismert, hogy a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás jelentősen fokozza a szájüregi rák kialakulásának esélyét.
Emellett fontos kiemelni, hogy a nem megfelelő szájhigiénia, a krónikus mechanikai irritáció (például rosszul illeszkedő fogpótlások miatt) és a humán papillomavírus (HPV) fertőzés szintén növeli a betegség kialakulásának valószínűségét. A szájüregi daganatok számának jelentős szaporodása, a fiatalabb korosztályban történő erőteljes növekedése a HPV infekciók gyakoriságának következménye, ezért szükséges hangsúlyozni, hogy a HPV oltás nem csak a fiatal lányok, hanem a fiúk egészségének megőrzése szempontjából fontos.
Egy ritkább altípus – az adenokarcinóma
A szájüregi rákok többsége laphámrák (squamous cell carcinoma), amely a szájüreg nyálkahártya laphám sejtjeiből fejlődik ki. Ez egy gyakoribb forma, amely erősen kapcsolódik a dohány- és alkoholfogyasztáshoz.
Azonban mindenképp fontos megemlíteni, hogy létezik egy ritkább altípus, mégpedig az adenokarcinóma, amely mirigyes szövetekből ered, és gyakran más molekuláris jellemzőket mutat. Emellett még ritkább, de talán még veszélyesebb a nyálkahártyából kiinduló festéksejtes daganat, a melanoma, ami ebben a lokalizációban is előfordulhat.
Ezek altípusok eltérően viselkedhetnek – például az agresszivitásban vagy a terjedési mintázatban mutatkozhatnak különbségek –, ezért a kezelési tervnek mindenképpen figyelembe kell vennie az adott szövettani típus sajátosságait.
rák korai tüneteit" width="2560" height="1720" />
Milyen tünetek jelezhetik a szájüregi rákot?
A szájüregi rák tünetei eleinte sokszor ártalmatlan elváltozásokra hasonlítanak, például aftára vagy egyszerűbb ínygyulladásra.
Azonban ha a következő tünetek több mint két hétig fennállnak, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni:
- Nem gyógyuló, fájdalmas seb vagy fekély a szájban
- Fehér vagy vörös foltok a nyálkahártyán, amelyek nem múlnak el
- Duzzanat vagy szokatlan csomók az ajkakon, nyelven vagy ínyen
- Fogak meglazulása, rágási vagy nyelési nehézség
- Tartósan kellemetlen szájszag, amely nem javul megfelelő szájhigiéniával sem
A felsorolt jelek bármelyikének észlelésekor célszerű mihamarabb felkeresni egy szájsebészt vagy fül-orr-gégész szakembert.
Azt mindenképp érdemes hozzátenni, hogy a rendszeres fogorvosi ellenőrzések nemcsak a fogak állapotának megőrzése miatt fontosak – sokkal komolyabb szerepük is van.
Egy nagyszabású amerikai kutatás szerint azoknál, akik évente legalább egyszer elmennek fogorvoshoz, 3,24-szer kisebb az esélye annak, hogy előrehaladott stádiumban diagnosztizáljanak náluk daganatos elváltozást, mint azoknál, akik ritkán vagy egyáltalán nem járnak szűrésre.
A korai diagnózis és a korszerű kezelési lehetőségek
A diagnózis felállítása általában fizikális vizsgálattal kezdődik, mely során az orvos alaposan megvizsgálja a szájüreget.
Gyanú esetén biopsziát végeznek, amely szövettani mintavételt jelent, ezzel egyértelműen igazolható vagy kizárható a rosszindulatú folyamat. Emellett képalkotó eljárásokat is alkalmaznak (például CT vagy MRI), melyekkel meghatározható a daganat kiterjedése és esetleges áttétek jelenléte.
Az alkalmazott kezelés terve a daganat kiterjedése, a környező szöveteke, nyirokcsomók érintettsége által meghatározott. A kezelés fő módszere a műtéti beavatkozás, mely során a daganatos területet és a regionális nyirokcsomókat eltávolítják.
A műtéti kezelés alternatívája lehet megfelelő feltételek mellett a definitív sugárterápia is.Bizonyos stádiumokban a műtétet kötelezően követi a sugárkezelés, kiterjedtebb daganatos érintettség esetén kemoterápiával kiegészítve, ami egyben sugárérzékenyítő hatással is bír. Az előrehaladott esetek kezelésében kiemelt szerepet kap a kemoterápia célzott biológiai gyógyszerrel vagy immunterápiával kombináltan.
Rekonstrukció és rehabilitáció – az életminőség visszaállítása műtét után
A szájüregi daganatok kezelése sok esetben műtéttel jár, ami nemcsak a daganatos szövet, hanem olykor a környező nyirokcsomók eltávolítását is jelenti.
Ilyenkor nemcsak az onkológiai eredmény számít, hanem az is, hogy a beteg a műtét után mennyire tudja visszanyerni a mindennapi élethez szükséges funkcióit.
A beszéd, a nyelés, az arc megjelenése – ezek mind olyan területek, amelyek érintettek lehetnek, és amelyek visszaállítása időt és szakértelmet kíván.
A logopédus segíthet újratanulni a hangképzést vagy a nyelést, a fogorvos vagy szájsebész pedig a hiányzó fogak pótlásával járulhat hozzá a rágás helyreállításához.
Amennyiben a beavatkozás az arc külső megjelenését is érinti, plasztikai sebész is részt vehet a folyamatban. A lelki oldal sem elhanyagolható: sok beteg számára fontos a pszichológiai támogatás, különösen akkor, ha a műtét az önképet vagy a társas kapcsolatokban való biztonságérzetet is befolyásolja.
A cél minden esetben az, hogy a gyógyulás ne csupán orvosi értelemben valósuljon meg, hanem az életminőség is minél teljesebben helyreálljon.
Az immunterápia hatékonyságának korszerű monitorozása – Signatera teszt
Az immunterápia hatékonyságának felmérése kihívást jelenthet, mivel a hagyományos képalkotó eljárások és tumormarkerek önmagukban gyakran nem nyújtanak teljes képet a kezelés eredményességéről.
Ebben nyújt jelentős segítséget a Signatera teszt, amely egyedileg, a beteg daganatának genetikai profiljára szabva méri a vérben keringő tumor DNS (ctDNA) mennyiségét. Ennek segítségével már egészen korán felismerhető, ha az immunterápia hatékonyan pusztítja a daganatsejteket, vagy épp ellenkezőleg, további beavatkozás szükséges.
A Signatera teszt tehát lehetővé teszi a minimális reziduális betegség (MRD) korai kimutatását, amivel az orvosok időben módosíthatják a terápiát, növelve a kezelés sikerességét és a betegek túlélési esélyét.
A szájüregi rák nem azonos a garatrákkal, gégerákkal, a nyálmirigyek daganatával vagy anyelőcső rákkal.
Összegzés
Minél korábban sikerül felismerni a problémát, annál több lehetőség nyílik a hatékony kezelésre – és annál nagyobb az esély arra, hogy a megszokott életminőség hosszú távon is megőrizhető maradjon.
Ha szeretné pontosabban megérteni, mi állhat a tünetek hátterében, érdemes olyan szakértői támogatást is igénybe venni, amely a daganat molekuláris hátterét is vizsgálja.
Az Oncompass Medicine személyre szabott diagnosztikai megoldásokat kínál – ezek segíthetnek abban, hogy a kezelőorvos a lehető leghatékonyabb terápiát választhassa ki. Foglaljon időpontot most!
