Az életciklus: a sejtosztódás és szabályozása
A sejtek az élet alapvető egységei, és a sejtosztódásnak nevezett folyamat révén nőnek és osztódnak. Ez egy szigorúan szabályozott folyamat, amely biztosítja, hogy a sejtek csak szükség esetén osztódjanak. Számos ellenőrzőpont létezik a DNS-károsodás észlelésére és javítására, és ha a károsodás helyrehozhatatlan, a sejteket programozott sejthalálra (apoptózis) utasítják.
Rákos megbetegedés esetén azonban ezek a szabályozó mechanizmusok kudarcot vallanak. Az onkogének (sejtosztódást elősegítő gének) és a tumorszuppresszor gének (a sejtosztódást gátló gének) mutációi kontrollálatlan sejtnövekedéshez vezetnek, sejttömeget vagy daganatot hozva létre. Nem minden daganat rákos; a jóindulatú daganatok lokalizáltak (in situ) maradnak, míg a rosszindulatú daganatok behatolhatnak a környező szövetekbe, és átterjedhetnek a test különböző részeire.
Az egészségtől a betegségig: átmenet a rák felé
A rák nem egy hirtelen esemény, hanem egy fokozatos folyamat. Egyetlen genetikai mutációval kezdődik, amely bizonyos esetekben örökölt vagy az életünk során szerzett (ez a gyakoribb). Ez a kezdeti mutáció önmagában nem okoz kárt, azonban megágyaz a további mutációk kifejlődésének.
Idővel, ahogy egyre több mutáció halmozódik fel, a sejtosztódás szabályozó mechanizmusai egyre inkább veszélybe kerülnek. A sejtek kontrollálatlanul növekedni és osztódni kezdenek, elkerülve a szervezet védekezőképességét, és rosszindulatú daganatot hoznak létre. Ez a daganat azután képessé válhat arra, hogy behatoljon a közeli szövetekbe, és átterjedjen a különböző szervekre, ezt a folyamatot metasztázisnak (áttét) nevezik.